Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

A KÉNYSZERSTATISZTIKÁHOZ 507 Ügy vélem, megközelítem a valóságot, ha azt állítom, hogy minden ügyész munkaidejének 15—20 °/o-át veszi igénybe ez a ténykedés. Egyet-kettőt kerül-fordul az ügyész, egy ügydarabot elintéz, utána a „behúzások" egész légióját kell adatgyűjtő és egyéb segédkönyveibe beve­zetnie és nem is lehet talán jó ügyész az, aki mennyiségileg és minőségileg országos átlagon felüli eredményt produkál, ha történetesen adatgyűjtése, — amely sokszor jóakaratú, erőltetett „stimmeltetést" igényel — nem ki­fogástalan. ; De tekintsünk be a királyi ügyészség műhelytitkaiba és ragadjunk ki onnan találomra néhány példát. A kir. ügyész a hozzáérkezett feljelentések áttanulmányozása után vagy nyomozást, vagy annak kiegészítését rendeli el, vagy vizsgálati indítványt, vagy egyéb indítványt terjeszt a törvényszék elé pl. újrafelvételi kérelem visszautasítása tárgyában, vagy összbüntetés kiszabása iránti indítványt, vagy megtagadja a vád képviseletét vagy vádiratot szerkeszt stb. Amikor ez ügydarabokat elintézi, az adatgyűjtőjébe nemcsak az ügyirat számát, az elintézés idejét, és módját kell feltüntetnie, hanfem azt is, hogy milyen ható­ságtól érkezett (!) az ügydarab, kész anyaggal-e vagy kiegészítést igénylőén, magánostól ered-e a feljelentés, mennyi idő alatt nyert elintézést a feljelen­téstől számítottan — főleg a vádiratoknál — stb. Az elintézés módja és ideje és főleg a kiadási időpont feltüntetendő az átadó-átvevő könyvben. A vádiratos ügydaraboknál tárgyalási jegyzéket kell kiállítani, a vádlott személyi adataival (holott ez kitűnik a vádirat visszamaradt fogalmazványából is) vád tárgyává tett bűncselekmény feltün­tetésével (ez is benne van a vádiratban), az ügydarab számával, el kell látni ezenkívül ú. n. „A" pertartam számmal, mely számot különvezetendő „A" pertartam könyvből, vagy az adatgyűjtőből meríti az ügyész. A tárgyaláso­kon az ügyész a pénzbüntetésre elítéltek kezébe kiállított csekket ad, a tár­gyalási jegyzéket állít ki, ezt követően feltünteti a tárgyalási naplóba minden letárgyalt ügydarabnál a tárgyalás eredményét, azokat összegezve más ol­dalra viszi át, pontosan vezeti a „B" pertartam könyvet annak statisztikai kimutatására, hogy a bírói befejezésig mennyi idő telt el, a „B" pertartam számot feltünteti a tárgyalási jegyzéken az „A" pertartam szám alá. Ezt kö­vetőleg elő kell vennie az „Elítéltek könyvét", — abba az összes adatokkal fel kell tüntetnie a szabadságvesztés büntetésre elítélt egyének adatait, a büntetés időtartamának felüntetésével és annak megjelölésével, hogy az ítélet jogerős-e vagy sem; jogerő esetén halasztást kapott-e, vagy sem (holott ezt a tárgyalási jegyzéken is fel kell tüntetni). De fel kell még tüntetni az ügyészség és a bíróság iktatószámát, az ítélet végrehajthatóságát. Ezután az adatgyűjtőben feltüntetendő minden tárgyalási napon, hogy a bíróság (!) hány ügyet fejezett be 1 hónap alatt, vagy különböző rovatok szerinti idő szakonkint. Ezután ügylapok, büntetőlapok, kegyelmilapok, statisztikai lapok ki­állítása következik, sok bűnügy eredményének jelentése és csak ezután jön az érdemi munka: a perorvoslatok elkapkodott megszerkesztése és írásba­foglalása. Alaposan nem is dolgozhatja ki a fellebbezéseit, mert esetleg eszébe

Next

/
Thumbnails
Contents