Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Fogyatékos jogügyletek a munkajogban [1. r.]

488 SZILÁGYI LÁSZLÓ Szladits szerint18 a megtámadható jogügylet egyenlőre függő jogi helyzetet teremt. A jogügylet ideiglenesen hatályos ugyan, de a törvény az egyik félnek (kivételesen harmadik személynek) hatalmasságot ad arra, hogy a jogügyletet visszaható hatállyal (ex tunc) medöntse, vagyis a jogügyletnek ideiglenesen beállott hatásait megszüntesse. Nizsalovszky szerint19 a megtámadhatóságnak fogalmilag előfeltétele az érvényesen létrejött szerződés. Az érvényesen létrejött szerződéshez a megtámadhatóság esetében még bizonyos további tényálláseleminek kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a szerződés semmissé váljék. A semmisség és megtámadhatóság következményeit illetőleg már egységesebbek a nézetek. Csaknem minden jogi író megegyezik abban, hogy a semmis jogügylet semminemű jogi hatást nem hoz létre, az kezdettől fogva és magában véve (ipso iure) érvénytelen. Az érvénytelenség a felek akaratától független s a jogügyletet nem kell külön megtámadni, hogy érvénytelenné váljék. Mihelyt a bíró a per adataiból látja, hogy érvénytelen jogügylettel van dolga, a tényállásra az érvénytelenség következményeit alkalmazza, még ha a felek az érvénytelenségre nem is hivatkoznak. A semmis jogügyletből rendszerint akkor sem lesz érvényes jogügylet, ha a semmisség oka utóbb elenyészik. Ezt fejezi ki a híres Regula Catoniana: „Quod ab initio vitiosum est, non potest tractu tempoos convalescere." A semmisségre bárki és bármikor hivatkozhatok. A semmisség rendszerint akkor is érvényesül, ha az ügyletnek csupán egy része semmis, hacsak a körülményekből nem következik, hogy a felek a jogügyletet az érvénytelenné vált rész nélkül is megkötötték volna. A megtámadhatóságról a következőket szokták említeni: A megtámadással a megtámadásra jogosult kijelenti, hogy megtámadó hatalmasságát gyakorolni kívánja. A megtámadás alakszerűséghez kötve nincs. A megtámadó hatalmasság gyakorlása következtében a jogügylet megkötésének idejére visszaható erővel (ex tunc) bármikor megsemmisíthető, a megtámadás ai ügyletet ettől az időponttól kezdve megfosztja jogi alapjától. Ha a szerződési akarat hiánya miatt olyan féllel szemben van helye a megtámadásnak, akit vétkesség vagy a tévedés okozása nem terhel, a megtámadó, bár maga is vétlen, köteles a másik félnek a szerződés megkötéséből eredő kárál (negatív interessé) megtéríteni. B) Fogyatékos szerődések a munkajogban. A jogügyletek fogyatékossága a leggyakrabban a szerződéskötés során merül fel, s itt van e problémakörnek a legnagyobb gyakorlati jelentősége is. A szerződések különböző fajai közül jelen dolgozatunkban a munkaszerződést tesszük vizsgálódásunk tárgyává. Vizsgálódásainkat a magyar munkajog és a számunkra jelenleg legjobban hozzáférhető és fejlődésben igen előrehaladott német munkajog területén fogjuk elvégezni. A magyar jog a munkaszerződésben, vagy amint azt a magánjogi törMagyar Magánjog, I. Általános Rész, 356. 1. Fogyatékos jogügyletek, 170. 1.