Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Fogyatékos jogügyletek a munkajogban [1. r.]

486 SZILAGYI LÁSZLÓ Fogyatékos jogügyletek a munkajogban. Irta: dr. Szilágyi László, budapesti kereskedelmi és iparkamarai titkár. (I. Közlemény.) A) A jogügyletek fogyatékosságáról általában. A jog világában gyakran találkozunk olyan tényállásokkal, melyekben megvan a jogügylet külső látszata, de a jogügylet egyik-másik kelléke hiányzik. Főleg két faja ismeretes az ilyen tényállásoknak: a semmis és a megtámadható ügyletek. A jogirodalomban Savigny használt először e két jelenség megjelölésére közös fogalmat, melyet „érvénytelenség" (Unwirksamkeit) névvel jelölt.1 Savignynak ezt az elnevezését az irodalomban általában hevesen támadják. Brinz-Lotmar szerint helytelen az érvénytelenség szót a semmisség és megtámadhatóság összefoglalásaként használni, a megtámadhatóság nem érvénytelenség, hanem annak csak a lehetősége.2 Hasonló állásponton van Unger is 8 Sokan elismerik azonban Savigny tanítását és azt továbbfejlesztve kísérlik meg a semmisség és megtámadhatóság közös fogalmának meghatározását. Windscheid-Kipp csak fokozati, de nem fogalmi különbséget lát a semmisség és a megtámadhatóság között. Mindkét jelenség beleillik az érvénytelenség fogalmi körébe, melyet a következőképen konstruál meg: Érvénytelen az olyan ügylet, mely, tekintve, hogy nem felel meg minden jogi követelménynek, a jog számára nem él, vagyis amelynek az életviszonyok célbavett alakítására vaSó képességét a jog nem ismeri el.4 Jacobi „hibás jogügyletek" néven foglalja össze az érvénytelen jogügyleteket, amelyek közé tartozónak tekinti a megtámadható ügyleteket is.5 A jogi írók túlnyomó része nem foglal a kérdésben nyíltan, állást, hanem hallgatólag elfogadja az „érvénytelenség" elnevezést.* A magyarok közül e téren teljesen új nyomokon halad Grosschmid7, aki az érvénytelenség különböző fokait a házasság intézményén vizsgálja, ő négy fokát különbözteti meg a házasság érvénytelenségének: 1. Házasság, amely még csak nem is non existens, 2. matrimonium non existens, 3. maferimsonium nullum, és 4. matrimonium rescissibile. Szladits az „érvénytelenség" kifejezést használja a semmisség és megtámadhatóság közös meghatározáára, s a két főkategória mellett közbenső átmeneti alakokat is említ.8 Nizsalovszky fogyatékos jogügyleteknek nevezi azokat a jelenségeket, melyek a jogügylet külső tényállásának képét mutatják, anélkül, hogy a jogügyletekhez fűződő hatást valóban előidéznék.9 1 Geist des römischen Rechts. IV. 536—37. 1. 2 Lehrbuch der Pandekten. IV. 403. 1. 8 System das österreichischen allgemeinen Privatrechts. II. 141. 4 Lehrbuch der Pandekten. I. 82. § 7. jegyz. 5 Die fehlerhaften Rechtsgescháfte, AZP. 86. köt. 51. 1. 6 így pl. Stoll: Vertrag und Unrecht. 1943. kiad. I. 108. 1., Manigk: Das rechtwirksame Verhalten 125. 1. 7 Fejezetek. 1. 333. és köv. 1. 8 Magyar Magánjog, I. Általános rész, 354. 1. 9 Fogyatékos jogügyletek. Magyar Jogászegyleü Értekezések, 1933. 149. 1.