Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - A tagosításról

MAGYAR JOGI SZEMLE 1944. XXV. évi., október hó 15., 18. szám. Tanulmányok, 9. füzet. Sy|v A tagosításról. Irta: Tunyoghi Szűcs Lajos min. tanácsos. A mai gazdasági és társadalmi viszonyok fokozottabb mértékben felkeltették az érdeklődést a falu iránt s mindinkább megszilárdul az a nézet, hogy a falvak gazdasági és társadalmi életének gondozása egyike a legszükségesebb állami feladatoknak. A most dúló világháború után a falusi élet keretei szükségképen meg fognak változni, mert a gazdasági fejlődés és a termelés szükségszerű fokozása ezt feltétlenül magával hozza. Nem kétséges, hogy ezt a fejlődést nem lehet csupán az esetről-esetre felmerülő szükségletek eseti megoldására bízni, hanem szükséges, hogy a falu az általában a vidék gazdasági élete előre megállapított tervnek megfelelően fejlődjék. Ezzel a tervszerű fejleszléssel kapcsolatban a tagosítás mai menelét is meg kell változtatni. Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodás várható fejlesztésével kapcsolatban szükséges az öntözés és a közlekedés előmozdítása. Ennek megfelelően sűrűbb úthálózat, bekötő műutak s ezek mentén tárolók, tejgyüjtők, hűtőházak, öntözőművek, álalában olyan épületek és műtárgyak létesítése, amely a terepviszonyoknak a maiaknál lényegesen állandóbb jelleget acL Alépítménnyel ellátott, esetleg betonműutak létesítése s a halárban állandó jellegű, közcélú műtárgyak létesítése a tagosítást nehezíteni fogja, sőt mai alakjában talán lehetetlenné is teszi. Az állandó jellegű létesítmények a jövőben aligha engedik, hogy minden újabb tagosítás esetében új dülő- és úthálózat állapíttassák meg. De még abban az esetben is, ha ez a rohamos fejlődés, amelyet vázoltunk, nem következnék be, megfontolandó, hegy a tagosítás kérdésének szabályozása esetén a ma érvényben álló szabálj'ok fenntarthatók-e. A tagosítás szabályozásának kérdése már több mint száz évet meghaladó idő óta megoldásra vár. Mindezideig nem sikerült a kérdésre vonat kozó anyagi és alaki rendelkezéseket egységesen szabályozni. A tagosításra vonatkozó önálló anyagi jogszabályok jogunkban nincsenek is. Az ISSGiVI. és X. törvéycikkek rendelkeznek aziránt, hogy az úrbéri birtokrendezés miképen történjék s hogy azt kik kérhetik. E mellett az 1871:LIII. tc. 46—49. §-ai rendelkeznek az úrbéri birtokrendezési eljárás keretében arról, hogy ahol a tagosítási eljárás folyamatban van, ott a többi birtokszabályozás, nevezetesen az erdő-, nádas-, legelőelkülönítés, az irtványok, bérföldek, foglalások kérdése és az arányosítás elintézése is egyidejűleg eszközlendő. A birtokrendezésre vonatkozó, szóbanlévő jogszabályok tehát eredetileg csak az úrbéri birtokok rendezését célozták. A gyakorlat és ezt követően a törvényhozás is ezeket a jogszabályokat később mindenféle ingatlanra, tehát a nemesi ingatlanra is alkalmazta. Ehhez képest mindenféle ingatlanra alkalmazást nyert az 1871 :LIII. tc. 55. §-ában foglalt az a rendelkezés is,