Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

46 A JOGÉLET ESEMÉNYEI A jubileumunk nem egyedülálló. Az elmúlt és a most kezdődő évben nem egy magyar intézmény érkezett el hasonló évfordulóhoz. És mindezeket a jubilánsokat igen mélyreható szellemi közösség kapcsolata fűzi össze. Azok az egyesületek, vállalkozások és más intézmények kezdik most huszonötödik életévüket, amelyek az első megnyilvánulásai voltak az 1918-as összeomlás után a magyar életerőnek. Azoknak az igaz magyar férfiaknak a lelkierejét és tettrekészségét őrzik a létükben, akik a végzetes lethargiából elsőkként ocsúdtak fel és fogtak hozzá a nemzet újjáépítésének heroikus munkájához. A Magyar Jogi Szemle jogos büszkeséggel sorolja magát a magyar felemelkedés eme tényezői sorába és a szerkesztőség nem mulaszthatja el a leghálásabb köszönetének nyilvánítását a kormányzat és általában a magyar jogélet ama vezéregyéniségei irányában, akik folyóiratunk e jellegét azzal dokumentálják, hogy azt nagyértékű tanulmányaikkal gyarapítva, az olvasók számára az évfordulót valóban ünneppé avatják. Jól tudjuk, hogy ezek a megtisztelő megnyilatkozások számunkra minő kötelezettséget jelentenek a szebb magyar jövő munkálása körében és mindenkor igyekezni is fogunk e kötelezettségünket maradéktalanul teljesíteni. Uj titkos tanácsosok. Az igazságügyi tárca költségvetésének parlamenti tárgyalása során a magyar nép képviselői részéről sok tárgyilagos és jól megérdemelt elismerő szó hangzott el a kitűnő bírói és ügyészi karunk felé. Ezeknek a megnyilatkozásoknak adnak különös nyomatékot és teszik őket harmonikus egésszé azok a legfelsőbb elhatározások, amelyek a bírói és ügyészi kar több kimagasló egyéniségének rangemeléséről szólnak. A Kormányzó Ur őfőméltósága a m. kir. titkos tanácsosi címet adományozta dr. Timkó Zoltán koronaügyésznek, dr. Ternovszky Bélának, a m. kir. Kúria, dr. sipeki Bálás Kornélnak, a Közigazgtási Bíróság másodelnökének és dr. Alföldy Dezsőnek, a budapesti kir. ítélőtábla elnökének. E legfelsőbb elhatározások osztatlan örömet keltenek az igazságszolgáltatással kapcsolatban álló legszélesebb körökben. Közjog — magánjog címmel tartotta dr. Tomcsányi Móric egyet. ny. r. tanár 1943. évi december hó 13-án rendes tagként székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémiában. Kifejtette, hogy a jogtudomány egyik ősrégi problémája jelenik meg a közjog és magánjog elhatárolásának kérdésében. Szinte napjainkig nagy tekintélynek örvend az Ulpianus-féle meghatározás, amellyel Werbőczynél is találkozunk kissé módosított alakban. Mindkettőnek gyengéje, hogy az alapul szolgáló „közérdek" maga is meghatározatlan tartalmú, amiért sokkal helyesebb volna azt a meghatározásokban a „közérdekeltség" tágabb fogalmával helyettesíteni. — Ugyancsak elterjedt nézet, amely a közjog és magánjog elhatárolására a fölé- és alárendeltség viszonyát használja fel, ami azonban két államszerv között létrejött jogviszony felismerésére nem használható fel, — míg az a tan, amely szerint a közjogban az egyén, mint az összesség tagja szerepel, a közigazgatási jogviszonyok igen nagy számában