Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

CSIKY: HÁZASSÁGKÖTÉS 41 tisztviselőnek a közreműködést, tehát a közigazgatási akadály itt is fennáll. Sőt a Ht. értelmében vett tiltó akadálynak az a sajátossága is megvan a Htn. 1. §-ában megszabott akadály esetében, hogy a házasulok is megbüntettetnek, ha az akadály ellenére való házasságkötésben vétkesek (Htn. 12. §): azaz az akadály a büntető szabály következtében a felekre nézve is tilalom, noha a „tilos házasságot kötni stb." formula el is marad. Nem kétséges tehát, hogy a Htn. 1. §-ában megállapított tényállás házassági akadály, mégpedig jogi természete nagyjából azonos a Ht. tiltó akadályáéval. Tekintve már most, hogy az 1941 :XV. törvénycikk a címe szerint is kifejezetten a Ht. kiegészítése és módosítása, ez az újfajta házassági akadály kétségtelenül beillesztődik a Ht. különféle (egyfelől tiltó, másfelől érvénytelenséget és megtámadhatóságot előidéző) házassági akadályai közé. Ha tehát a fentiek megfontolása mellett olvassuk a Ht. 36. §-ának rendelkezését, amely szerint „a házasulok egyikének közeli halállal fenyegető betegsége esetében a házasságot kihirdetés és felmentés nélkül is szabad megkötni, ha mindkét házasuló a polgári tisztviselő előtt kijelenti, hogy legjobb tudomásuk szerint köztük házassági akadály nem forog fenn", nem kétséges, hogy az ott említett „házassági akadály"-okban a Htn. 1. §-a által statuált akadály is bennfoglaltatik. A Htn. sem kifejezetten, sem közvetve nem helyezte hatályon kívül a Ht. 36. §-át és így kétségtelennek kell tartanunk azt is, hogy ha a felek valamelyiküknek közeli halállal fenyegető betegsége esetében a Htn. 1. §-ában foglalt akadályra vonatkoztatva is kijelentik, hogy legjobb tudomásuk szerint nincs közöttük házassági akadály, a polgári tisztviselő a házasságot megkötheti. Abban a tekintetben, hogy ki állapítja meg a közeli halállal fenyegető betegség fennállását, a Ht. 36. §-ának második bekezdése rendelkezik akként, hogy ezt az eljáró polgári tisztviselő hatáskörébe utalta. Ezt a rendelkezést sem helyezte hatályon kívül későbbi jogszabály, így a Htn. sem, tehát az ma is változatlanul fennáll. Kérdés már most, miképen viszonylik a most ismertetett szabályhoz a Htn. 3. §-a második bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a polgári tisztviselő a Htn. 1. §-ában meghatározott tiszti orvosi bizonyítvány bemutatását elengedheti, ha a tiszti orvos megállapítása szerint valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved. Mivel hogy ez a szabály a Htn. 36. §-ának rendszerét nem érintette, ennek alkalmazása szükségképen arra az esetre szorítkozik, amikor a Ht. 36. §-a alkalmazásának nem lehet helye, azaz amikor a felek az ellenkező tényállás miatt nem jelenthetik ki, hogy közöttük nem áll fenn a Htn. 1. §-ában meghatározott akadály, tekintettel arra, hogy egyikük vagy mindkettőjük fertőző gümőkórban vagy fertőző nemibajban szenved. Ennek az értelmezésnek helyességére mutat a Htn. 3. §-ának második bekezdésében foglalt 2. és 3. elengedési ok is, ahol szintén fennáll a Htn. 1. §-ában meghatározott házassági akadály, azonban azt valamely különleges okból figyelmen kívül kell hagyni. Olyan esetben, amikor házassági akadály a felek és a polgári tisztviselő tudomása szerint is fennáll, a házasság megkötésére módot adni lényegesen nagyobb felelősség viselését jelenti, mint a Ht. 36. §-ának esetében, amikor nincs házassági akadály: a Htn. 3. §-a esetében házassági