Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)
1944 / 11. szám - Vita a Szentkoronáról. Tóth Zoltán: A Hartvik legenda kritikájához (A Szt. Korona eredetkérdése), Budapest 1942. 131 l.; Deér József: A magyar királyság megalakulása, Budapest 1942. 90 l.; Tóth Zoltán: Történetkutatásunk mai állása körül (A Szent Korona e
376 KÖNYVISMERTETÉSEK úgynevezett Képes Krónikában egyaránt nyüt koronával ábrázolták, Mátyásnak azonban néhány koronaképe már zárt koronát ábrázol, és az ő korában keletkezett Thuróczi-féle krónika már minden magyar királyt zárt (felülívelt) koronával rajzol. Felső ívekül Mátyás a Szent István ereklyetartójáa lévő igen régi fedőpántokat használhatta fel, amelyeket í. Ulászló koronázására is felhasználtak. Hogy a korona jelenlegi felső íve fejereklyetartó fedél lehetett, Polner szerint igazolja az, hogy a Szent László hermában lévő belső ereklyetartó tok fedele is hasonló képeket (csak ötöt) ábrázoló két keresztívből áll. A királyok képeire való hivatkozás, mint ezt Deér a Századokban (23 1.) megemlítette, — az egész vonatkozó képanyag feltárása és képek eredeti mintáinak kritikai feldolgozása nélkül gyenge bizonyíték. Mert igaz ugyan, hogy Mátyás koráig a pénzeken és pecséteken — egy, kettő kivételével — nyilt koronával ábrázolják a királyokat, de ezek többnyire liliomos, néha nagyon cifra díszítésű koronák, amelyek épp oly kevéssé hasonlítanak a teljes Szentkoronához, mint a Dukasz-féle koronához. Ehhez magam részéről azt is hozzáfűzhetem, hogy a korona ábrázolása sokszor ugyanazon király különböző képein is változik (Pl. Károly Róberté — Szilágyi-féle Magyar Történelem III. 84, 137, 142, 144 1.). Ezek a képek tehát vagy tisztán képzelet szüleményei, vagy — ami kevésbbé valószínű, — a királyok által gyakrabban viselt házi koronát ábrázolják. Hogy a koronát mennyire képzeletből rajzolták, azt mutatja Ulászló cseh királyi pecsétje, mely a XV. század végén is nyilt koronát ábrázol, (Szilágyi-féle Magyar Történet IV. 241 1.), holott a cseh korona már IV. Károly császár, tehát a XIV. század közepe óta zárt volt. Polner érvelésének tehát vannak vitatható pontjai. Ezek azonban csak egyes részei a sokoldalú, igen nagy történeti tudással és világos logikával felépített bizonyításnak. A kérdéshez régészeti szakember még nem szólt hozzá, de egyelőre valószínűnek látszik, hogy Szent István koronája tényleg elveszett, és jelenlegi Szentkoronánk felső része nem azonos Szent István koronájával. Igen érdekes az a gondolat, amit felvetett, hogy az egyesítés Mátyás korában történt, éspedig az I. Ulászló koronázásánál felhasznált. Szent István fejereklyetartójáról levett fedéllel. Vannak szempontok, amelyek ezt valószínűvé teszik (a királyi koronák európai átalakulása), de bizonyítva még nincs. Hisszük, hogy erre a Mátyás-korabeli — már bőven rendelkezésre álló, de még kiadatlan — okleveles anyagban döntő bizonyítékot is találhatunk. DEGRÉ ALAJOS. Dr. Szilágyi László: A vélelmek és rokonjelenségeik. A kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem polgári törvénykezési jogi szemináriumának kiadványai. 8. szám. Budapest, 19U. 60. oldal. A kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem polgári törvénykezési jogi szemináriuma a súlyos idők ellenére újabb kiadvánnyal gazdagította jogirodalmunkat. Szilágyi László tanulmányában honi jogirodalmunknak SLI utóbbi időben erősen elhanyagolt jogterületét dolgozta fel. A hazai-, de
