Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Koronaügyész, legfőbb királyi ügyész a királyi Kúrián

24 FINKEY: KORONAÜGYÉSZ = LEGFŐBB ÜGYÉSZ törvényvédő ügyész kifejezés. Ez helyesen adja vissza a mai koronaügyészi állásnak a törvénysértések orvoslása, illetőleg a jogegység fenntartása iránti feladatát. Ámbár erre nézve sem teljesen találó, mert a koronaügyész mai ügyköre nem öleli fel az alkotmányvédelem teljes körét. Még alaposabb azonban az a kifogás, hogy az alkotmányvédelmi ügyész szó nem foglalja magában a koronaügyésznek legelső és mindennapos foglalkozási területét, a kir. Kúria előtti vádképviseleti szerepét. Igaz, hogy a koronaügyész nem merőben büntető ügyekkel foglalkozik, nem csupán a Kúria előtti bűnügyi tárgyalásokon a közvád képviselője. Mint fentebb említettem, a Legfőbb Fegyelmi Bíróság előtt, valamint a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsa előtt és a polgárijogi jogegységi vagy Teljes ülési Határozatok és döntvények alkotásánál is szerepel, de mindenütt „mint a közvád képviselője". A koronaügyész nevében is kifejezésre kell azért jutnia annak, hogy ez az állás a legfőbb közvádlói tisztséget jelenti. Úgyhogy nézetem szerint, ha olyan új elnevezést keresünk, mely világosan és teljesen visszaadja a koronaügyész mai hivatását és munkakörét, erre csak a cikkem elején említett kifejezés, illetőleg a kérdezősködőknek adott feleletem látszik előttem kielégítőnek és megnyugtatónak: a koronaügyész = Legfőbb kir. ügyész a kir. Kúrián. ' Ez az elnevezés semmiféle újítást nem jelent, de teljesen kifejezi a koronaügyész jogi helyzetét s felöleli egész munkakörét. Világosan kifejezi, hogy a koronaügyész is a kir. ügyészség tagja, tehát ő is kir. ügyész és ezek között a legfőbb állást tölti be, mert a legfőbb bíróság, a kir Kúria mellett működik. Hatásköre lényegében azonos a kir. ügyészekével: 1. a közvád képviselete, 2. a jogegység, a törvény uralmának fenntartása feletti őrködés. S még egy további vitát is megoldana az általam javasolt új elnevezés. Azt, hogy megilleti-e, illetőleg használhatja-e a koronaügyész a kir. jelzőt a címében? Az első és másodfokú kir. ügyészeknél az 1871. évi ügyészségi alaptörvény odatette a „kir." jelzőt. A koronaügyésznél ellenben mellőzte. Miért, erről a miniszteri indokolás egyetlen szót nem szól. A törvény betűje iránti tiszteletből hetven év óta a koronaügyész nevénél nem szoktuk használni ezt az őt állása természeténél fogva kétségtelenül megillető jelzőt. 1900. óta is az összes koronaügyészek — a szokás hatalma révén — következetesen mellőzték azt. A mellőzés indoka az 1871-iki törvényben bizonyára az lehetett, hogy a korona önként érthetően csak a királyt illetvén, a korona, tehát a koronaügyész szó előtt is felesleges odatenni a kir. jelzőt. Úgyde, ez a mellőzés ismét csak félreértésekre és téves magyarázatokra szolgál okul. Az új elnevezés eldöntené ezt a vitát is. őszintén bevallom azonban, hogy ennek a névváltoztatási javaslatomnak, illetőleg óhajomnak közeli megvalósulásában nem merek bizakodni. Az a sors vár erre is, ami a Juhász Andor, Kiss Albert és Polner Ödön emlifett álmodozásának lett osztályrésze a nádor, az országbíró, a személynök és az ítélőmesteri címek felélesztéséről, vagy ami a Vargha Ferenc, Magyar István és csekélységem többszöri felszólalásának a kir. ügyészség függetlensége érdekében. Félretétel — ad graecas kalendas. De mégis, ennek tudatában is kötelességemnek éreztem, hogy ezt az újabb „jámbor óhajomat" legalább papíron megrögzítsem. Hiszen a Jhering