Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)
1944 / 1. szám - Ratio legis és lex rationis
ALFÖLDY DEZSŐ örömmel üdvözöljük az immár az országgyűlés előtt tárgyalás alatt álló „A családbafogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdítása tárgyában" készült törvényjavaslatot, amelyet a képviselőház plénuma s bizottsága már le is tárgyalt, s amely javaslat előreláthatólag az egész közeljövőben törvénnyé válik. Ennek a törvényjavaslatnak 6. és 7. §-a az eltartásra és gondozásra szorulók fokozottabb büntetőjogi védelméről rendelkezik.* A törvényjavaslat 6. §-a szerint vétséget követ el az, aki a családi kapcsolaton alapuló eltartási kötelezettségét, — tehát gyermek-, nő- vagy szülőtartási kötelezettségét — (ide értve ezentúl a családbaíogadási jogviszonyon alapuló eltartási kötelezettséget is) — nem teljesíti, ha mulasztásával az eltartásra jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. Ennek az utóbbi előfeltételnek fennforgása szempontjából a törvényt úgy kell értelmezni, hogy az ide vonatkozó rendelkezés mennél tágabb körben legyen alkalmazható. Az előfeltételt fennforgónak kell ugyanis tekinteni, ha a tartási kötelezettség nem teljesítése folytán a jogosult nélkülözi a társadalmi állásának megfelelő szükségletek kielégítését. A középosztályhoz tartozó apa például büntetés alá esik, ha középiskolába járó gyermekének nem nyújt annyit tartásra, amennyi az utóbbi részére középiskolai tanulmányainak folytatásához is szükséges. Külön említi a szóbanlévő szakasz annak a büntetését, aki a 18 évesnél nem idősebb kiskorúval szemben fennálló gondviselési kötelességét nem teljesíti, ha ezáltal annak életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, nemkülönben annak megbüntetését, aki mint atya vagy gyám, a 18 évesnél nem idősebb kiskorú nevelésére vonatkozó kötelességét nem teljesíti, ha ezáltal az utóbbit „erkölcsi züllésnek teszi ki". Az „erkölcsi züllésnek teszi ki" előfeltétel helyes értelmezés szerint nemcsak akkor forog fenn, ha a nevelésre szorulónak erkölcsi züllése már bekövetkezett, hanem már akkor is ,ha a nevelés elhanyagolása folytán az erkölcsi züllés veszélye forog fenn. Az említett szakasz szerint továbbá büntetés alá esik — a törvényben meghatározott előfeltétel fennforgása esetén — az, aki az általa teherbe ejtett nőt a terhesség és a szülés idejére az őt megillető támogatásban nem részesíti, végül büntetés alá esik az is, aki elmebeteg, fogyatékos elmetehetségű, vagy más önmagáról gondoskodni nem tudó személynek életét vagy egészségét a köteles gondviselés elmulasztása folytán súlyosan veszélyezteti. A kötelezett akkor is büntetés alá esik, ha képtelenné teszi magát a törvényben meghatározott kötelezettség teljesítésére. Nem szabadul a büntetés alól az sem, aki a gondviselést vagy nevelést olyanra bízza, akire nézve előrelátható volt, hogy a rábízott feladat teljesítésére nem alkalmas. Az említett szakasz szerint továbbá nem lehet a mulasztó javára * Magam is többízben hangoztattam előadásokban és cikkekben annak szükségességét, hogy az, aki a tartás iránti kötelezettségének eleget nem tesz, szabadságvesztésbüntetéssel büntettessék.