Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)
1944 / 1. szám - Bűnvádi eljárási jogunkról
A ZÁLOGLEVELES KÖLCSÖNÖK VISSZAFIZETÉSE 9 Ez a visszafizetési lehetőség azonban hamarosan kimerült. Minthogy pedig a visszafizetés lehetősége intézetenként más volt, egyes intézetek korábban, mások későbben, de általában a fizetésre engedélyezett idő első felében kénytelenek voltak a visszafizetések elfogadását megszüntetni. Tekintettel egyrészt az adósok fokozott visszafizetési szándékára, másrészt a fölös vásárlóerő csökkentésével kapcsolatos pénzpolitikai szempontokra, végül pedig a mezőgazdaság tehermentesítéséhez fűződő rendkívüli nagy jelentőségű nemzetgazdasági érdekekre, a zálogleveles kölcsönök visszafizetésére feltétlenül további lehetőségeket kellett biztosítani. Ezzel azonban felvetődött a záloglevelek soronkívüli felmondásának, illetőleg kisorsolásának kérdése. E kérdés megoldása nem volt könnyű, mert a záloglevelek tekintélyes része (a vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szerint az egész mennyiségnek mintegy felerésze) külföldön van és így sem fizikai, sem valutáris okokból el nem érhető. Ügyelni kellett arra, hogy ne álljon elő olyan helyzet, amely a visszafizetések folytán kihúzná a záloglevelek alól a jelzálogi fedezetet s ezzel az 1876:XXXVI. tc. rendelkezéseinek meg nem felelő állapotot teremtene. De el kellett kerülni azt is, hogy az 1876:XXXVI. tc. rendelkezéseit kényszerjogszabályokkal érintsük. Épen ezért az a felfogás alakult ki, hogy az újabb visszafizetési lehetőség megteremtésénél csakis az elérhető belföldi, ú. n. nosztrifikált záloglevélállomány vehető figyelembe. Ezeknek a szempontoknak figyelembevétele eredményezte azt, hogy a most ismertetett elveknek megfelelő rendelkezéseket tartalmazó 5460/1943. M. E. számú rendelet értelmében a visszafizetések olyan összeg erejéig válnak lehetővé, amekkora a kihelyezett kölcsönállománynak a külföldi záloglevelek névértékével csökkentett összege. Ugyanakkor a rendelet természetesen módot adott a záloglevélkibocsátó intézeteknek arra, hogy a kölcsönök visszafizetése folytán szükséges mértékben nosztrifikált zálogleveleket visszafizetésre kisorsolhassanak. A zálogleveles kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos kérdések fentiekben vázolt megoldása és jogszabályi rendezése szemléltető példa arra, hogy a jogilag védett érdekek ellentéteinek egészséges kiegyensúlyozására kölcsönös jóakarat mellett mindenkor megvan a lehetőség anélkül, hogy a bizalom alapjául szolgáló jogrendszer veszélyes megváltoztatására szükség lenne.
