Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 3. szám - Újkantiánizmus és újhegeliánizmus a jogfilozófiában

408 HOZZÁSZÓLÁSOK — MEGJEGYZÉSEK Hozzászólások—megjegyzések. Degré Miklós: „A hadviselés céljára szolgáló anyag jogellenes elvonása" c. cikkéhez. (Tanulmányok 5. füzet, 298. 1.). A kir. Kúriának a B. J. T. 1943. évi 3. számában megbeszélt határozata szerint — amint azt dr. Degré idézi, — „a Hv. T. 206. §-a szerinti vétség elkövetője nem lehet az, aki a honvédelem céljára szolgáló anyag elvonását nem mint tulajdonos, termelő, vagy előkészítő eszközölte, hanem a reá nézve idegen ingó dolgot büntetendő cselekmény útján megszerezte". Dr. Degré Miklós ezzel szemben oda konkludál, hogy a tolvaj, aki olyan anyagot lop a tulajdonostól, amellyel való szabad rendelkezést a minisztérium korlátozta, a Hv. T. 206. §-a alá eső vétséget követi el; ugyanez áll az orgazdára és mindazokra, akik a Hv. T. 206. §-a szerinti vétség tárgyát képező ingóságot bűncselekmény útján szerzik meg. Meg kell ugyan állapítanom, hogy a Kúria határozata csak annyit mond, hogy a Hv. T. 206. §-a alá eső magatartás elsősorban a tulajdonosnál, termelőnél, előkészítőnél fordulhat elő, de nem korlátozza a 206. §. alá eső tettességet csak a megjelöltekre; az ellentét azonban dr. Degré álláspontjával szemben mégis megvan, mert a Kúria álláspontja szerint — amint arra a megbeszélő Z. M. is rámutat — a Hv. T. 206. §-a alá eső vétség lényeges eleme a minisztérium igénybevételi jogának meghiúsítására irányuló szándék és így a vagyon elleni bűncselekményeket a szándék különbözése kizárja a Hv. T. 206. §-a köréből. A Hv. T. idevágó rendelkezéseinek közelebbi vizsgálata véleményem szerint a Kúria álláspontját igazolja. A Hv. T. 113. §-ának első bekezdése kimondja, hogy közszükségleti cikkből bárki köteles hatósági áron átengedni a szükségletét meghaladó mennyiséget. A második és harmadik bekezdés rendelkezései szerint ezen átengedési kötelezettségből folyóan a minisztérium a szükséghez képest igénybe veszi a közszükségleti cikkeket, de már az igénybevétel előtt is nyilvántartásba vagy zár alá vétel útján intézkedhetik az igénybevétel alól való elvonás megakadályozása céljából. Ugyanezt az igénybevételi jogot kiterjeszti a 114. § a hadviselés célját szolgáló segédeszközökre és anyagokra. Az igénybevételi jogot a minisztérium köztudomás szerint az anyagoknak, eszközöknek, stb. megbízottai útján történő tényleges átvételével gyakorolja, a továbbiakban maga rendelkezik velük és adja ki azokat az általa előírt keretek közt való felhasználásra. Az igénybevételi jog a dolog tényleges átvételével consummáltatott. A minisztériumnak ezt az igénybevételi jogát helyezi büntető védelem alá a Hv. T. 206. §-a, kimondva, hogy vétséget követ el, aki olyan dolgot, amellyel való szabad rendelkezést a minisztérium a 113. és 114. §§ alapján korlátozta, jogellenesen felhasznál, elfogyaszt, elidegenít, megsemmisít vagy egyéb módon az igénybevétel elől elvon. (Az igénybevétel gyakorlása előtti időről van tehát itt szó, miután az igénybevétel gyakorlása után már a minisztérium birtokában vannak a dolgok.) I.