Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Dr. Angyal Pál: A veszélyes hirkeltés [ismertetés]

AZ OLASZ PERREND JOGORVOSLATAI 391 4. az ítélet vagy az eljárás semmissége; 5- hogy elmaradt az ítéletre döntő jelentőségű tény vizsgálata, mely a felek közt vita tárgya volt. A semmisségi folyamodvány fentismertetett rendeltetésének megfelel az a szabály, hogy a panaszosnak meg kell jelölnie azt a jogszabályt, amelyet megsértettnek, vagy helytelenül alkalmazottnak vél (366. cikk). Ha nem teszi: a semmisségi folyamodványt vissza kell utasítani. (Hasonló ehhez a mi perrnedtartásunkban a felülvizsgálati kérelem alapjának megjelölését elrendelő szabály, Pp. 527. §. 3. pont.) Az is a semmisségi folyamodvány fenti rendeltetésének, a jogegység fenntartásának és a joggyakorlat irányításának célját szolgálja, hogy nemcsak a felek élhetnek vele, hanem a koronaügyész is (363. cikk). Az ő semmisségi folyamodványa hasonlít a mi büntető perjogunk jogegység érdekében használható perorvoslatához, mert az ítéletnek a koronaügyész semmisségi folyamodványára történő megsemmisítése a felekkel szemben nem hatályos (363. cikk 2. bek.). A királyhoz intézett jelentés (11. pont) szerint ennek az eszköznek különös jelentősége lesz most az új kodifikációk következtében. Ha a felek adnak be semmisségi folyamodványt, az eljárásban a koronaügyész akkor is mindig résztvesz (70. cikk 2. bek.). Láttuk, hogy a bíróság feladatköre az elsőfokon is, a fellebbezési eljárásban is megoszlik a vizsgálóbíró és az ítélőtanács közt. A semmitőszék előtt ehhez hasonló megosztás nincs. Nem láthatunk ugyanis hasonló természetű szabályt abban, hogy egyes határozatokat — a semmisségi folyamodvány visszautasítását, a végrehajthatóság felfüggesztését (373., 375. cikk) — zárt ülésben is meg lehet hozni. Hasonló rendelkezés a mi perrendtartásunkban is van. De nálunk a feleknek nincs módjuk előzetesen kifejteni álláspontjukat, míg az olasz perrendtartás szerint visszautasító határozatot csak a koronaügyész indítványára lehet hozni, a koronaügyész indítványát pedig közlik a felekkel és arra a felek észrevételeket tesznek (375. cikk). A zártülési elintézés esetén kívül a semmisségi folyamodványt tárgyaláson intézik el. Kivételesen azonban a bíróság elnöke a bíróság teljes ülésébe utalhatja az ügyet, ha olyan kérdés vár eldöntésre, amelyben ellentétes határozatok keletkeztek, vagy ha nagyfontosságú kérdést kell eldönteni. A teljes ülés elé terjesztést a felek is kérhetik. Elrendelheti a tanács is a tárgyalás alapján, ha az ügyészség indítványozza (374., 375. cikk). A teljesülési elintézési mód az új codex újítása. Emlékeztet ez arra az esetre, amikor a mi kúriai felülvizsgálati tanácsunk a kérdést jogegységi tanács elé utalja, de az olaszok nem az egyes kérdést, hanem az ügyet utalják a teljes ülés elé. A tárgyaláson az előadó előterjesztése után a felek felszólalhatnak. Az előadó a felek érvelését csak akkor ismerteti, ha nem szólalnak fel. Ezután az ügyész szólal fel, az ő eőterjesztésére a felek már csak röviden, írásban válaszolnak. A határozatot a tanács zárt ülésben hozza, a tanácskozáson azonban az ügyész is jelen van (379., 380. cikk). A semmitőszék határozata, amint már említettük, csupán azt állapítja meg, hogy történt-e jogszabálysértés. Ha igen, megsemmisíti az ítéletet, és alsóbírósághoz küldi vissza az ügyet eldöntés végett. Ha azonban csupán az ítélet indokolásában talál hibát, de a rendelkezés helyes: emiatt az ítéletet nem kell megsemmisítenie, csak az indokolást kell helyesbítenie (384.