Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Dr. Angyal Pál: A veszélyes hirkeltés [ismertetés]

392 SÁRFFY ANDOR cikk). Ez a lehetőség a régi perrendtartásban vitás volt, lásd a királyhoz intézett jelentés 11. pontját. A megsemmisítő határozat álláspontjához az alsóbíróság kötve van (384. cikk). Érdekes, hogy ez a ma már magától értetődőnek látszó szabály a korábbi olasz polgári perrendtartásban nem volt meg, csak a büntető és munkaügyi peres eljárásban (jelentés 11. pont). Hogy miért nem, azt történeti okok magyarázzák meg: a semmisségi folyamodvány eredetileg nem bírósághoz intézett folyamodvány volt és a bíróság hatáskörének épségét féltették attól, hogy egy nem bírói hatóság az ítéletet nemcsak megsemmisíthesse, de a bíróságra kötelező álláspontot is foglalhasson el. A szabály ezután túlélte létesítésének indokát, az alsófokú bíróság egészen az új perrendtartásig szembeszállhatott a semmitőszék álláspontjával. Csak az új codex szüntette meg ezt az állapotot. Aki semmisségi folyamodvánnyal él, annak pénzösszeget kell letennie. Ez az összeg 150—600 líráig terjed, aszerint, hogy milyen bíróság ítéletét támadják meg. Visszajár a letéti összeg, ha a semmisségi folyamodvány csak részben is eredményre vezetett (381. cikk). Nem kell letétet adnia a szegényjogos félnek, továbbá annak, aki munkaügyi, társadalombiztosítási vagy hasonló perben terjeszt elő semmisségi folyamodványt. Nincs letétel akkor sem, ha az állam érdekében élnek ezzel a jogorvoslattal vagy ha a közigazgatás vezetője hatáskörének védelmében terjeszti elő (364. cikk). A bíróság, amelyhez az ügyet utalták, nem folytatja hivatalból az eljárást. A felek valamelyikének kell a per folytatását kérnie, kérelmét egy éven belül kell előterjesztenie. Ha ezt egyik fél sem teszi, a per megszűnik; ha azonban az ügyben a felek közt új per támad, a bíróság ebben is kötve van a megsemmisítő határozat álláspontjához (392., 393. cikk). A joghatóság és illetékesség eldöntése. A semmitőszék előtti eljárás külön szabályok alá eső esete az, amikor a bírói joghatóságnak vagy az illetékességnek a kérdése vár eldöntésre. Ez tehát nem semmisségi folyamodvány esete. Itt csak azért tárgyaljuk, mert ezt is a semmitőszék dönti el és mert szabályai nagyjában megegyeznek a semmisségi folyamodvány szabályaival. A joghatóság (giurisdizione) elnevezésben az olasz codex a belföldi bírói joghatóságot és a közigazgatási hatóság joghatóságával szemben a bíróság joghatóságát, a bírói hatáskört érti (37. cikk). Illetékesség (competenza) elnevezés alatt összefoglalja azt, amit mi a bírói hatóságon belül hatáskörnek és illetékességnek nevezünk (38. cikk). Az ügy érdemi eldöntése előtt minden fél kérheti, hogy a joghatóság kérdését a semmitőszék teljes ülése döntse el. Ha az a joghatósági kérdés merül fel, hogy az ügy bíróság vagy közigazgatási hatóság elé tartozik-e, a közigazgatási hatóság is kérheti, még pedig az ügynek bármely fokon való folyamatban léte alatt, míg a kérdés jogerős ítélettel el nincs döntve, hogy a kérdést a semmitőszék teljes ülése döntse el (41. és 368. cikk). Ami az illetékességet illeti: ha a bírói hatáskörön belül a bíróság külön határozata dönt az illetékesség kérdésében, a határozatot csak illetékességrendező kérelemmel (istanza di regolamento di competenza) lehet meg-