Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Dr. Angyal Pál: A veszélyes hirkeltés [ismertetés]

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 383 pest azt látjuk, hogy az úgynevezett alapgondolatra a legellentétesebb döntéseket lehet felépíteni. Szerző szerint a bűnös aszociális, illetve közösségellenes lelki alkata s ennek típusa dönti el a kérdést.4 Erre kell hatni a büntetéssel. Ennek megfelelően a maga részéről az említett 2. §-t az eredményt elhanyagoló, a puszta szándékot előtérbe állító módon szerző átszövegezné. A szabadalmi jog nemzetközi egységesítése. A Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht c. folyóirat egy külön számot (1942. november) szentelt a szabadlmi jog európai egységesítése gondolatának. A bevezető cikkben v. Knieriem (aki egyébként már 1941-ben is felvetette az egységesítés gondolatát) rámutat arra, hogy az európai egységesítés időpontja elérkezett, bár önmagában talán egyike a legnehezebb joganyagoknak. Ismerteti az Akad. f. Dt. R. bizottságainak álláspontját is és rámutat arra, hogy végleges rendezésre csak a háború befejezése után lehet gondolni. Addig is a folyóirat alapvető tanulmányokat közöl e tárgykörből. (Ilyenek: Radies, Wiegand és Lindenmeier dolgozatai.) — v. Knieriem egyébként kiemeli, hogy a teremtő erejű ember a népközösség legnagyobb kincse, akinek alkotásai mindenkép védelmet igényelnek, de viszont a népközösség érdeke, hogy alkotásai minél jobban elterjedjenek. Ezeknek az ellentétes érdekeknek kiegyenlítésére van hivatva a jog. így például nagyon időszerű kérdés, hogy a mezőgazdasági újítások, vagy az új gyógyszerkészítmények minő védelemben (eljárási vagy anyagvédelemben) részesüljenek-e? — A folyóirat 1943/2. számából figyelmet érdemlő Weidlichnek beszámolója (Rericht über die Hauptversammlung d. dt. Arbeitsgemeinschaft f. gewerbl. Rechtsschut u. Urheberrecht) és egy túlzott álláspontot cáfoló cikke: „Zum Erfindungsvorbesitz d. Reiches". Politika. H. österreich: Die politische Mission der Staatsphilosophie. Archiv f. Rechts- u. Sozialphilosophie, XXXV./l. 1942., 55—94. old. Szerző keményen kikel ama helyzet elén, hogy kb. 300 év óta a politikai állagú államnak mint ilyennek nincs külön bölcselete, hanem azt is a jogbölose'let képviseli. Az általános •államtan, illetve a politika csak híg pótlékok. Binder egyenesen tagadja a külön állambölcselet lehetőségét. Szerző ennek épp úgy, mint a jogi gondolkodáson belül a magánjogi okoskodás túlsúlyának okát az egyénies szemléletben keresi, amely az államot tiszta jogfogalomként értelmezte. Szerző ezzel szemben az állam lényegét a népben és annak faji mivoltában keresve és a nagynémet birodalom tényszerűségéből indulva ki, egy másfajta és többé nem merőben akadémikus álilambölcselet szükségét hirdeti. Előtte a gyakorlati államférfiú és egyben politikai gondolkodó olyan típusa lebeg, akit Spengler is nagy hévvel propagált annak idején programmbölcseletében. Kétségtelen, hogy a jogbölcselet tisztára logisztikus iránya nemcsak módszertani eltévelyedés volt, * A tettes lelki alkatának a kérdése egyébként állandó tárgya a német büntetőjog elméletének. — Az említett folyóiratszámban Prof. v. Gemmingen (Halle) foglalkozik vele („Zum Táterproblem, Denknotwendingkeiten, taktische Bedürfnisse, Gefahren" — 28—64. old.).