Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Dr. Angyal Pál: A veszélyes hirkeltés [ismertetés]

384 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE hanem a jogbölcselet régi tekintélyét is sokban lejáratta. Ez a megállapítás megfelelően az állambölcseletre is alkalmazandó. Sok igaziság van abban, hogy a mindenkori politikai helyzet az, amely az elméletnek feladja a megoldandó kérdést és hogy az állambölcselet igazi nagy problémái nem tudományos eredetűek, hanem az elsőbbségre törő politikai tényezők jelszavai és célkitűzései is. Az állambölcselet a politikai és történelmi valóságnak csak egyik: szellemi kiterjedése. Az államböloseleti rendszerek jelentőségét tehát annak a politikai célkitűzésnek nagysága és értéke határozza meg, amelyet szolgálnak, amely mellé szegődnek. — Ez tiszta exisztencializmus, amely mellett és amely ellen is lehet nyomós érveket felhozni. — Szerző a l'art pour l'art állambölcseletben mindenesetre terméketlen fogalmi játékot lát, amelynek a szellem birodalmában sincs igazi súlya s amelynek tudományossága csak látszat. A pozitivizmus szerinte végeredményben, ahogy nem termelt ki magából kielégítő jogelméletet, akként a jog, de főleg a politikailag mesterségesen sterilizált magánjog előtérbe állításával tudatosan csökkenteni igyekezett az államfogalom életes jelentőségét. Ezzel a jogbölcselet állambölcseleti ága elsorvadt, de a jogböcselet is elkorcsosult. Szerző az elmondottak alapján és Glungler, Gerber, Larenz, Schiling, Krieck és Heyse nyomán egy új és önálló állambölcselet követelményével lép fel, amelynek küldetése a mai nagynémet birodalom politikai alapvetésének kifejtése. Nem kell okvetlenül vérbeli pozitivistának lenni ahhoz, hogy belássuk, miszerint a jog és a politikai hatalom sorsos összefüggésénél fogva a háború és a béke, mint az országlás kimagasló tényei mindenkor nagy befolyást gyakorolnak a jog életére, fejlődésére és alakulására. Grotius, az újkor nagy jogászi lángelméje, a jog teljes, a nemzetközi életet is átszervező rendjét a háború és a béke sarkalatos tényeire építi fel. A jogszemlélet teljességéhez a hadbölcselet jelentősebb megnyilatkozásainak, Herakleitos vagy Clausewitz írásainak ismerete épp úgy hozzátartozik, mint ahogy a háború és béke jogát egyaránt felölelő nemzetközi jog valamennyi típusa. Göbbels e jogilag is annyira fontos tárgyról a „Reich" hasábjain szolgáltat sorozatosan igen időszerű adalékokat. A 48. számban pl. (XI/29.) Treitschke nyomán a politikai szenvedélyről (über die politische Leidenschaft) értekezik. A szociológia kiderítette, hogy a jognak igen jelentős eleme az igazságról vallott népi egyetemes hiedelmek érzelmileg is aláfestett ereje. Göbbels adott esetben a győzelmi akarat tekintetében vallja, hogy a népek sorsa elszántságukon múlik, hogy a népi lét és nemlét kérdései nem dönthetők el a közpolgári elrendezettség szemlélete szerint. Amikor újból a primum vivere uralkodik, a győztes sikere dönt a jogosság kérdésében is. Hisszük és valljuk, hogy ez kényszerű átmenet csupán, végeredményben újból a tökéletesen kiművelt emberfő lesz mértékünk és sorsunk. H. J. Felelős szerkesztő: dr. Angyal Pál egyetemi tanár. Felelős kiadó: Baranyay Lajos vezérigazgató. 12.874 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest II. kerület, Szász Károly-utca 3—5. — Telefon: *150—fl80. Iaazcató: KULCSÁR ANDOR.