Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Megilleti-e az egyetemet a doktori cím megvonásának joga? [A XXIII. évf. 1942. 19. sz. 361. oldalon megjelent ilyen című tanulmány kiegészítése.]

878 KÖNYVISMERTETÉSEK. SZEMINÁRIUMI DOLGOZATOK neti szemináriumának reprezentánsa nehezen találhatott volna időszerűbb és érdeklődés keltésére alkalmasabb tárgyat, mint amiről a tudomány e műhelyéből származó dolgozat szól. Gáthy Zsalt az anyakönyvezési szabályok kialakulásáról írt az esztergomi főegyházmegyében. Visszanyúl az ősegyház intézményeiig és hangyaszorgalommal gyűjti egybe a világegyház által megállapított általános elvek feltárása után az esztergomi főegyházmegyét érintő rendelkezéseket. Gajzágó László nemzetközi jogi tanításának egyik alapvető tétele, hogy a nemzetközi jog nem valamely zárt és statikusan tárgyalható normarendszer, hanem mindig csak a gyakorlat, az élet az, amelyből a nemzetközi jog megismerhető. Ebből az iskolából került ki dr. Katona Istvánnak: „A semleges kereskedelem helyzete, különös tekintettel a „háború" és az „ellenség" fogalmának angolszász értelmezésére" c. munkája. A dolgozat a korábbi és a most folyó világháborúnak talán nem is egyik, hanem „a" legfontosabb döntő jelentőségű kérdését tárgyalja híven a szerző mesterének tanításához, minden megállapítását az események részletes megfigyelése alapján dokumentálva. E dolgozatot jelentősége kiemeli a szemináriumi dolgozatok sorából. Vitéz Zetelaky Tamás a peres és perenkívüli eljárás különbségeinek vizsgálatával az eljárási jog egyik alapkérdését tárgyalja. A nagy gonddal készült, alapos forrástanulmányok alapján megírt dolgozatot különösen időszerűvé teszi az a küzdelem, amely napjaikban a jogvédelem gyorsaságának érdekében a per háttérbe szorítására irányul. A szerző nemcsak ezt a jogpolitikai kérdést látja meg, hanem a jogerő kérdését is tárgyalása körébe vonja. Nizsalovszky Endre vezetése alatt csak néhány év óta működő polgári törvénykezési jogi szemináriumból kikerült ez a dolgozat azt bizonyítja, hogy az egyetemi hallgatók kiválóságainak érdeklődése eziránt a tudományszak iránt is élénken nyilatkozik meg. A sorrendben utolsó dolgozat a dr. Baranyay Jusztin által éppen e félévben átvett egyházjogi szemináriumból került ki. A dolgozatban Berényi Szilárd az Egyház és az állam viszonyát közvetlenül érintő kérdést, a katolikus autonómia és az egyházközségek problematikáját veszi a történeti kifejlődés szempontjából vizsgálat alá. A mintegy 80 oldalra terjedő dolgozat sem a rendszerbeli felépítés, sem a forrástanulmányok, sem az előadás szempontjából nem marad társai mögött, bár kizárólag magyar források alapján dolgozik és így természetszerűen nincs tekintettel a viszonyok külföldi alakulására. Az egyház és az állam viszonyának tárgyalása után az autonómia lényegét és a főkegyúri joghoz való viszonyát elemzi, majd az autonomikus mozgalmak történetét vázolja; végül a jelenbeli helyzet képét adja. Ez az okos dolgozat is sokban járulhat hozzá a katolikus autonómia kérdéséről a helyes kép kialakulásához. Nem tagadom, megszívleltem a kötet előszavának az olvasóhoz intézett azt a kérését, hogy azt az olvasó az ifjúság iránti sze-