Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Megilleti-e az egyetemet a doktori cím megvonásának joga? [A XXIII. évf. 1942. 19. sz. 361. oldalon megjelent ilyen című tanulmány kiegészítése.]

370 A JOGÉLET ESEMÉNYEI elve szintén az emberbaráti szeretet, a feltételhez kötött megbocsátásban jelentkező szociális szerett. Büntetőjogpolitikai jelentőségében megtalálhatók a szociális eszmét alkotó igény és szolgálat eszmei elemei. A tisztességes előéletű, rendszerint menthető indokból megtévedt, kisebb jelentőségű büntetendő cselekményt elkövető személyek részesülnek ebben a nagykihatású erkölcsi kedvezményben. Ebben jelentkezik az erkölcsi értékelésen alapuló szociális igény büntetőjogi elismerése. — A szociális eszmében benne levő szolgálat elve pedig azáltal jut kifejezésre, hogy a kiszabott, de egyelőre felfüggesztett büntetés csak abban az esetben nem hajtatik végre, ha a próbaidő az említett értelemben kifogástalanul telik el. A büntetés felfüggesztése tehát erkölcsileg kötelezi az elítéltet kifogástalan magaviseletre. — A legerőteljesebb szociális szellemben való továbbfejlesztése a büntetés feltételes felfüggesztésének alapjául szolgáló megfontolásoknak a rehabilitáció intézménye, amely megszünteti azokat a korlátozásokat, amelyek meggátolják a büntetését kitöltő, tehát a jognak és erkölcsnek megsértett rendjét a büntetés elszenvedésével kiengesztelő bűntettest abban, hogy tisztességes kereső foglalkozással munkálhassa egyéni boldogulását s a törvény megbocsátása mellé megszerezhesse a társadalom bocsánatát is. A büntetési rendszer áttekintését az előadó azoknak a legsürgősebb feladatoknak a megjelölésével fejezte be, amelyeknek megoldása a büntetés céljával összeegyeztethető szociális gondolat érvényesítése szempontjából elodázhatatlan. Különösen kiemelte a rabtámogatást, a kiszabadult elítéltek utógondozását, a társadalomba való visszavezetésüket, a rendellenes elmebeli állapotú bűntettesek, továbbá az iszákosok megfelelő biztonsági kezelését. — Megállapította azonban, hogy magyar hazánk a szociális eszmének a büntetési rendszer tekintetében már eddig is érvényesülő módja és mértéke alapján is ezeresztendős múltjához és a magyar géniusz emelkedett szelleméhez méltó helyet foglal azoknak a nemzeteknek a sorában, amelyek a szolidaritást, a kultúrát, az erkölcsöt és az igazságot kötelező értékeknek tekintik. Az előadást követő vitában Dr. Hóman Bálint ny. vallás- és közoktatásügyi miniszter és Dr. Mankovics Antal kir. ügyészségi alelnök vett részt. Családellenes elemek a magyar családi jogban címmel tartott előadást a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának május 15-x ülésében Dr. Prámer József székesfővárosi fogalmazó igen ügyesen csoportosítva azokat a rendelkezéseket, amelyek a gyakorlatban sokszor a válni nem akarót is a házasság felbontásának szorgalmazására ösztönzik és azokat, amelyek a nem vétkes házasfél helyzetét a vétkesénél hátrányosabbá teszik. Az előadó tanulmánya behatóan foglalkozik a gyermekek helyzetének alakulásával is és a jogszabályok több fogyatékosságát mutatja ki. — A nagy érdeklődéssel fogadott és sok eredeti meglátásról tanúskodó előadáshoz Virágh Gyula és Szokolay Leó szóltak hozzá.