Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - A szövetkezet jogi fogalmának genus proximuma

350 GRÓH JÓZSEF korábban a kegyúri teher terhelte az egész nemesi birtokot, tehát azt is, aminek a jobbágy, zsellér csak a haszonélvezője volt,3 és ezek az ö uruk részére teljesített úrbéri szolgálataik által évszázadokon át részt vettek a kegyúri terhek viselésében is, — addig a jobbágyság felszabadítása után a nemesi birtoknak az úrbéresek részére kiosztott nagy része hallgatólagosan, szinte észrevétlenül és hibásan mentesült a kegyúri kötelezettség alól.4 Mintha bizony a kegyúri teherben való részesedés úrbéri szoigálmány illett volna! A magyar nemesi földesúr annyira magáénak tekintette az ő egyházát és oly nagyvonalúan gondolkozott, hogy amidőn nemesi vagyonának nagy részét szabad tulajdonnal jobbágyainak átengedte, a kegyuraság terhét birtok arányában nem kívánta úrbéreseire áthárítani. Nem is találkozunk az úrbéri jogviszonyokat tárgyazó úrbéri egyezségekben sehol sem olyan jogfenntartással, hogy a földesúr nemesi vagyonának megosztásával kegyúri terheit részben jobbágyaira áthárította volna. Ez lehetett nemes és előkelő cselekedet, de a jövőt illetőleg mindenesetre hibás volt. De ezen kívül idővel a nemesi birtok eladások révén is egyre kisebb lett és közel 100 éven keresztül a nemesi birtok egyes részeinek eladásánál a kegyúri teher szóba -sem került. A nemes földbirtokos megkisebbített birtokával is mindig maga kívánta viselni birtoka kegy uras ágának terhét, ami idővel mind súlyosabbá vált. Ezen közben a jobbágyok, zsellérek, szabadosok és utódaik és azok, akik 1848. után vétel útján kerültek a nemesi ingatlan részeinek birtokába és akiknek ingatlanaira is elválaszthatatlan dologi teherként nehezedett (és jogilag nehezedik ma is) e jogi teher, minden jogcím nélkül, kivonták magukat a kegyúri terhek alól. Ez a helyzet ma már számos esetben annyira eltorzult, hogy több ezer hívőjű és több ezer hold területű volt jobbágy községben már csak pár száz hold ingatlana van a nemesi családnak, de a súlyos kegyuraság ma is egészen erre a nemesi birtokrészre nehezedik. Mi sem természetesebb, hogy ilyen, de még ennél messzemenőleg kedvezőbb esetekben is, amidőn a kegyurasággal terhelt birtokot szétdarabolják és sor kerül a kegyuraság megváltására, —- a még megmaradt nemesi birtokra még a legkisebb váltság is szinte megsemmisítő áldozat, — viszont az egyház ezzel halvány töredékét sem kapja meg annak, amit neki az egykori egész nemesi birtok királyi rendelés folytán minden időkön keresztül teljesíteni tartoznék. Hiszen a királyok azért kapcsolták a kegyuraság terhét elválaszthatatlanul az 3 Werbőczy Hármaskönyvének III. része 30 címe 7. §-a. „Mert a parasztnak földesura földeiben... azok örökségére nézve, a munkabérén és jutalmán kívül semmi joga nincs, hanem az egész föld tulajdona a földesurat illeti és reá tartozik." 4 És abból legfeljebb csak a canonica visitatiókban rögzített csekély értékű és mindinkább elhaló kézi és igás napszám maradt vissza a kegyúri építkezéseknél, amit a jobbágy az ősiségi birtokrendszerben is teljesített.