Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

511 Szent Korona háramlási jogának megszűnése bizonyos csekély jövedelemtől mégis megfosztaná a kincstárt, Széchenyi azt javasolja, hogy az ingatlanok fölszabadított forgalmának illetékekkel való megrovása szolgáljon kárpótlásul. A Széchenyi által előkészített talajon vívta meg az országgyűlés szabadelvű ellenzéke döntő harcát az ősiség ellen. Kölcsey 1834-ben indítványt tesz az ősiség eltörlésére, melyet Bezerédy és Somssich, főleg pedig Deák Ferenc támogatott. Deák Ferenc, a magyar jogászvilágnak ez a kimagasló büszkesége, szinte teljes egészében magáévá teszi Széchenyi gondolatmenetét. A fiskus örökösödéséből ered azon visszás állapot, mely szerint a latens ius regium lehetősége miatt senki magát birtokában tökéletesen biztosnak nem érzi, mely bizonytalanság annyira beszövődött minden viszonyainkba, hogy alig van valaki, aki minden aggódás nélkül biztos sajátjának merné mondani birtokát — mondja Deák Ferenc 1834. évi július hó 30. napján tartott országgyűlési beszédében. Sokan az ősiségét alkotmányunk legnagyobb kincsének hitték, pedig éppen az ősiség dúlta föl hazánkban a nemesi birtoknak biztosságát úgy, hogy alig van vagyonosabb család, mely kétkedés nélkül elmondhassa, hogy javaihoz másnak semmi törvényes jussa nincs — fejezi ki ugyanezt a gondolaott 1840-iki híres követjelentésében Deák. Publicisztikai téren Szalay László és Kossuth Lajos ostromolja a régi magyar birtokrendszert. Az ekként megindult mozgalomhoz csatlakoznak a vármegyék is. A Széchenyi által megindított ez a mozgalom 1848-ban aratja le gyümölcseit. A március 13-i országgyűlésen Deák Ferenc indítványára az alsó tábla megszavazza az ősiség eltörlését, határozatát a főrendek táblája március 29-én magáévá teszi. E határozatok alapján készült az 1848. évi XV. te, amely elvileg eltörli az ősiségét. Széchenyi korszakalkotó munkásságának eredményeit úgy is le tudjuk mérni, ha törvénytárunk régi köteteiben lapozgatva szemügyre vesszük a modern Magyarország alapjait lerakó mindítzokat a törvényeket, amelyek Széchenyi lángelméjének nyomait magukon viselik és amelyeknek kivívásában a nagy reformernek oroszlánrésze volt. Az 1832—36. országgyűlésen alkotott XXV. és XXVI. te, amely kisajátítást enged csatorna és vasútépítés, illetve a Lánchíd megépítésének céljából; az 1840:VI. te, amely a magyar nyelv befolyását a törvényhatósági, egyházi és kormányszéki életben jelentősen megnöveli, éppen úgy Széchenyi István munkásságának eredménye, mint az 1840-i törvényhozás hitel jogi alkotásai. Az 1840:XV. Ic.-be iktatott váltótörvény, a kereskedőkről szóló 1840:XVI. te, a gyárak jogviszonyait rendező 1840: XVII. te, a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyait szabályozó 1840:XVIII. te. a kereskedői testületeket fölállító és az alkuszok működéséről szóló 1840:XIX. te, a fuvarosokról szóló