Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

45 Az adományrendszer és az ősiség ugyanis — eredeti céljával ellentétben — nagy jogbizonytalanság forrásává lett. A nemesi birtok ura ellen számos jogcímen pör volt indítható, különösen azon az alapon, hogy jogelődének birtokjoga a ius regium föléledése folytán vagy az elidegenítés törvényes föltételeinek hiányában elenyészett. Minthogy pedig régi jogunk sem ;iz ősiségi igények elévülését, sem pedig a jogszerző elbirtoklás intézményéi nem ismerte, az említett pörök évszázados jogcímek alapján is megindíthatok voltak. Ilyen körülmények között a belterjes gazdálkodás lehetősége szinte ki volt zárva. Senki sem végzett hasznos beruházásokat, mert birtokjoga bizonytalanságával kellett számolnia. Mindez mélyen leszorította az ingatlanok értékét. Az ingatlan nem szolgálhatott a hitel alapjául, márcsak azért sem, inert az árverési vevő nem szerzett valóságos tulajdonjogot, hanem csak ideiglenes zálogjogot. Ilyen körülmények között az árverésen elért vételár a jószág értékének csak csekély hányadára rúgott, ami hátrányos volt mind az adósra, mind pedig a hitelezőkre. A pactum antichretikummal kapcsolatos ingatlan kézizálog intézménye biztosította ugyan a zálogbaadó család számára az ingatlan visszaszerzésének jogi lehetőségét, másrészt azonban túlzott kamatteherrel járt. A zálogbirtokos feje fölött pedig állandóan ott lebegett a visszaváltási kereset veszedelme: ő tehát számolva jogi helyzetének bizonytalanságával, a jószág értékének csak csekély részét volt hajlandó hitelezni, gazdálkodása pedig erősen emlékeztetett a rablógazdálkodásra. Mindezek a hátrányok kevéssé érvényesültek az extenzív naturál gazdálkodás korában. Amikor azonban a gazdasági viszonyok fejlődése szükségessé tette a föld belterjesebb müvelését, a hitel fokozottabb igénybevételét: nyilvánvaló lett, hogy a magyar jogrendszer messze elmaradt a gazdasági élettől, vagyis túlélte önmagát. Mindezekkel a súlyos hátrányokkal szemben Széchenyi korában már alig érvényesültek a régi magyar jogrendszer előnyei. Az ingatlanra nehezedő különböző megkötöttségek jogbizonytalanságot teremtettek, egész családokat koldusbotra juttató költséges és hosszadalmas pörök forrásává váltak: — céljukat: a nemesi vagyon konzerválását azonban mégsem tudták megvalósítani. A régi nemesi jog uralma alatt éppen a legősibb családok százai szegényedtek el; jószágok, amelyek évszázadokon át fényes nemzetségek politikai hatalmának és közéleti munkásságának alapjául szolgáltak, indigénák kezére kerültek. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azl sem. hogy az a hadirendszer, amely az 1848. előtti magyar jog uralmának indoka volt: t. i. a nemesi fölkelés, a XIX. század elején már telje sen elavult. A napóleoni hadjáratok eredményei mindenkit meggyőztek arról, hogy az ország védelmére a nemesi inszurrekció immár képtelen és így utolsó alapja is eltűnt az évszázadokon ál