Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

i 44 halta az adományosnak. Ha azonban a kincstárra visszaszáüötl ingatlan harmadik személy kezén volt, aki azt a föléledt ins regium ellenére hatalmában tartotta, akkor a kincstár csupán a jogot ruházhatta reá a megadományozott személyre; az utóbbinak pedig pörrel kelleti föllépnie a jószág birtokosa ellen a birtok átruházása végett. Akit az adomány jogában sértett, az az iktatás ibevezetés) során ellentmondással élhetett, amely fölfüggesztette a további eljárást: ilyenkor pörnek volt helye az igény tisztázása végett. A Szent Koronának a nemesi ingatlanban benne lappangó joga ezeknek az ingatlanoknak a forgalomképességét nagy mértékben korlátozta. Az adományos családnak az a tagja, aki a jószág birtokosa volt — a ius régiumra való tekintet nélkül — eb idegeníthette ugyan a jószágot; amikor azonban a család utolsó tagja meghalt, a királyi kincstár visszakövetelhette föléledt joga alapján az ingatlant attól, akinek azt elidegenítették. Az ősiség viszont a család körén belül, a család tagjai számára kötötte le az öröklött nemesi ingatlant, amely így nem az egyéné, hanem a nemzetségé volt. Ha valaki ilyen ingatlanát el akarta adni vagy — telekkönyvi intézmény hiányában — ideiglenes eladás formájában el akarta zálogosítani, köteles volt közelebbi rokonait az ingatlannal megkínálni, akiknek elővásárlási joguk volt. A távolabbi rokonokai nem kellett ugyan megkínálni, de ők is kívánhatták, hogy az ingatlan nekik és ne harmadik személynek adassék el, illetve adassék zálogba. Ezeknek a szabályoknak, valamint az eladás vagy zálogba adás törvényes föltételeinek és formaságainak figyelmen kívül hagyása miatt az érdekeltek pörrel lámadhatták még a jószág átruházását akár évszázadok múlva is. amikorra az ingatlan már többször is gazdát cserélt. A főbb vonásokban vázolt ennek a régi jogrendszerünknek a célja világos. Minthogy a nemes ember főhivatása a haza védelme, amely őt birtokától távol hadba szólítja, a nemesi ingatlant erős anyagi jogszabályokkal kellett körülbástyázni, hogy az ki ne csússzék a család lába alól. Ezen az alapgondolaton épült föl a régi magvar pörjog is. A bosszú határidők, a pörorvoslatoknak szinte kimeríthetetlen sokasága, a mai fogalmaink szerint már jogerős ítéletek hatályosságától fölfüggeszthető jogvédelmi eszközök: mind az alperesnek, vagy az anyagi jog szempontjából nézve, az adósnak a jogi helyzetéi biztosították a fölperes, a hitelező ellenében. így kívánta biztosítani a haza védelmét ellátó nemesi rend anyagi alapjait a régi magyar jogrendszer. Ennek a hivatásának évszázadokon át fényesen meg is felelt és a magyar nemzet fönnmaradásnak egyik alapja volt. Idők folyamán azonban ennek a jogi rendszernek a lényül dalai egyre jobban elhalványodtak, hátrányai viszont mindjob ban kiütköztek.