Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A házasságtörésnek mint bontóoknak megbocsátása

köteles. A javára tett ígéretek is hatályukat vesztik. De elenyésznek az öröklési jogi jellegű igényei is (özvegyi öröklés, hitvestársi öröklés, stb.). Azonban a házasságtörésnek következményei nem pusztán magánjogi vonatkozásúak. Mint bűncselekmény, annak hatásai a büntetőjog szférájába is átnyúlnak. Felismerve és kellő mértékben értékelve magán és társadalom ellenes mivoltát, a Btkv. 246. §-a üldözőbe veszi s a cselekmény elkövetőit három hónapig terjedhető fogházzal bünteti, ha amiatt a házasság felbontás vagy az elválás jogerejű ítélet által kimondatott. Bírói gyakorlatunk pedig a megcsalt házastárs lelkiállapotát oly mértékben megbántottnak tekinti, hogy az esetek egész sorában felmenti a hitvest, aki házasságtörésen való tettenérés hatása alatt ölést, vagy testisértést követett el.6 De a társadalmi közület is kimondja a maga erkölcsi értékítéletét 7 a házasságtörő fél megvetése, kiközösítése, stb. formájában. Ezzel mintegy betetőzi a vétkes cselekmény megtorlását célzó magán- és büntetőjogi szankciók sorozatát. A házasságtörő fél pedig kritikus helyzetének közepette a védekezés orgánikus ösztönszerűségével próbál menekülni a jogrend minden sarkából ellene beindult hátrányos következmények elől. Azonban a szabályszerűen működésbe hozott kényszereszközök centrumából csak egy kiutat biztosít a H. T. Ultimum refugiumként ragaszkodik tehát a H. T. 82. §-hoz, mely szerint: a kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátotta. E szerint a megbocsátás a bontó per oly sarkalatos pontját jelenti, melynek bizonyítása a vétkes fél javára ügydöntő jelentőséggel bír. A házasságtörő fél pedig a fentebbiek szerint kilátásba helyezett következmények psyhikai nyomása alatt a megbocsátás bekövetkezésére minden eszközt megragad s annak beigazolására bizonyítékot is kohol. Ily körülmények között a megbocsátás fogalmának elméleti megvilágítása, tekintettel annak jogszüntető természetére, különös jelentőséggel bír. I. A.kérdés, mely fejtegetéseinknek fókuszában áll az, hogy mit értünk megbocsátás alatt? Első pillanatra elfogadható feleletnek tetszik az, hogy a megbocsátás a sértett fél kiengesztelődését kifejezésre juttató tény6 Dr. Heller Erik: A magyar büntetőjog általános tanai, 1937, 103. old. 7 Dr. Heller Erik: A magyar büntetőjog általános tanai, 1937, 19. oldal.