Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A házasságtörésnek mint bontóoknak megbocsátása

2 ti Nuptiae sünt coniunctio maris et feminae et consortium omnis vitae, divini et humahi iuris comunicatio.3 A kánonjogi felfogás szerint pedig a tétel így alakult: Quos Deus coniunxit homo non separet.4 Jogi termés?etét tekintve, a házasság: szerződés. Azonhan történelmi fejlődése rendjén az általános szerződési tanoktól elütő oly különös jogszabálycsoport keletkezését vonta maga után, mely a házasságot jogrendszerünk elkülönített intézményévé tette. Ez a magyarázata annak, hogy a felek maritalis concensusa egymagában a házasságot létre nem hozhatja, viszont feloldását azoknak contrarius concensusa elő nem idézheti. Vagyis ha a házasság egyszer megköttetett, az a megkötés időpontjától kezdve ki van véve a házasfelek szabad rendelkezése alól.5 Az újabbkori házassági jogok, — köztük a mi házassági tör-, vényünk is — a házasságot felbonthatónak tekinti, de csak szorosan meghatározott bontóokok fennforgása esetében. Valóban, ha egyszer a házasviszony ethikai momentumai odalettek s a házasság erkölcsi alapjai meginogtak, annak további fenntartásához már köz- és állami érdek többé nem fűződik. Sőt a bontóokok közül a házasságtörés, mint a családi életet feldúló, az erkölcsi köteléket széttépő bűnös cselekmény, oly súllyal esik latba, hogy annak megtorlására nemcsak a magánjog, de a büntetőjog is előlép a maga sújtó szankcióival. Ennélfogva a megcsalt hitves kívánságára a jogrendszer védő gépezete a kényszereszközök egész sorozatát hozza mozgásba. így mindenekelőtt a H. T. 72. §-a. a sértett félnek feltétlen bontóokot biztosít, mely a bíróságot mérlegelési jogától is megfosztva, egyenesen a házasság felbontásához vezet. A H. T. 85. §-a a házasságtörő felet vétkesnek nyilvánítja s ezáltal a vagyon- és családjogi hátrányos következmények levonására támpontot biztosít. Ugyané szakasz utolsó bekezdése a házasságtörő felet eltiltja, hogy bűntársával házasságot köthessen. A H. T. 94. §-a pedig megfosztja a vétkes nőt férje nevének viselésétől, a vétkes férjet viszont a H. T. 90. §-a nőtartásra kötelezi a nő jövedelmének elégtelensége esetén. Sőt a H. T. 95. §-a még a gyermekeket is kiveszi lehetőleg a vétkes fél gondozása alól. A házasságtörés vétsége azonban vagyonjogi szempontból is érezteti hatását. Ugyanis a H. T. 89. §-a szerint a kapott ajándékot a vétkessé nyilvánított házastárs természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtéríteni 3 Dig. 23, 2. 1. 4 A katolikus felfogás a házasságot szentségnek és felbonthatatlan jogi köteléknek tekinti. 5 Zlinszky—Reiner: A magyar magánjog, 1899, II. k. 909 skv.