Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Házassági jogunk reformja

22 ok igen nagy jelentőségűnek látszik azoknak a házasságoknak az érvénytelenítése tekintetében, amelyeket eddig sem érvénytelennek nyilvánítani, sem felbontani nem lehetett. Lehetetlen elképzelni, hogy míg a törvényhozó egyrészt elismeri, hogy az elmebeteggel kötött házasság esetében nemcsak a házastárs szenved, hanem a születendő beteg gyermek és azok által a társadalom is, addig másrészt mindezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyhatónak tartja akkor, ha az elmebetegség a házasságkötés után következett be. Ha szükségesnek látjuk, — mondja dr. Finkey Ferenc — hogy a közegészségi szempontból veszedelmes betegségben szenvedők a házasságra lépéstől eltiltassanak, akkor az ily betegségnek bontó ok gyanánt való felállítása csak logikus és szükségszerű következménye ennek.11 IV. A novella negyedik fejezete házassági tiltó akadályt létesít nem zsidó és zsidó között. A cél, hogy a magyar nemzet faji tisztasága megóvassék erősen eltérő fajokkal való vérkeveredésektől. A 9. §. meghatározza, hogy kit kell zsidónak tekinteni, meghatározza a kivételeket és azok feltételeit. Bár a tilalom nem érinti a házasság érvényességét, a rendelkezés alkalmasnak látszik a cél elérésére, mert csak egészen ritka esetben képzelhető el, hogy a felek a polgári tisztviselő köteles és ismert gondosságát kijátszák. A 9. §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasság megtámadható megtévesztés miatt, ha a megtévesztés oly ténykörülményre vonatkozik, amely a házastárs személyi állapotának szempontjából a 9. §. értelmében lényeges, s a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered (Novella 10. §.). Ennek a rendelkezésnek jelentősége sokkal nagyobb annái, amilyennek első pillanatra látszik. Nemcsak azt határozza meg ugyanis, hogy mikor támadható meg a házasság a házastárs személyi állapotának megítélésére lényeges ténykörülményekre vonatkozó megtévesztés miatt, hanem a contrario azt is jelenti, hogy e rendelkezés esetén kívül a házasság a házastárs személyi állapotának megítélésére vonatkozó ténykörülményre történt megtévesztés miatt a házasság meg nem támadható. Nem vonatleo zik ez a rendelkezés a novella életbelépése előtt megkötött házasságok megtámadására és az életbelépése után megkötött házasságok közül is csak azokra vonatkozik, amelyeknek megkötése a 9. §-ban meghatározott tiltó akadály ellenére történt. Nem támadhatja meg például az a nem zsidó házasfél a házasságot, akinek házastársa a novella 9. §. 3. bekezdése szerint nem zsidónak 11 Dr. Finkey Ferenc: Az eugenika jogi szempontból. Magyar Jogi Szemle. 1931. 437. oldal.