Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Házassági jogunk reformja

20 tében van helye, nem fogadta el az elmebetegséget felbontási okul.6 Az irodalom 7 kezdettől fogva igyekezett a bírói gyakorlatot oda fejleszteni, hogy az elmebeteg házastárs ellen, legalább de lege lata bontás elérhető legyen, a gyakorlat azonban ez elől a törekvés elől még abban az esetben is elzárkózott, amikor az elmebetegséget magának az elmebeteg házastársnak vétkes cselekménye idézte elő, vagy ha a házasfél a bontóok keletkezése után esett elmebetegségbe.8 A gyakorlat az elmebeteg alperes perképességét el nem ismerte s ellene házassági bontóper indítását megengedhetőnek nem tartotta.9 A novella 8. §-a annak kimondásával, hogy a házasság felbontását nem akadályozza az, hogy a bontóok keletkezése után a vétkes házasfél elmebetegségbe esett, tulajdonképen a II. T. 87. §-ának törvényes értelmezéseként jelentkezik, amire az eddigi gyakorlat téves értelmezésének megváltoztatása végett, volt szükség. A legnagyobb csalódást a novella azáltal okozta, ami belőle kimaradt. A legtöbb nyugati állam házasságjoga — amely a házasság felbontását egyáltalán megengedi — a házasságkötés után keletkezett gyógyíthatatlan elmebetegséget is bontó oknak fogadja el. Ezt vártuk a novellától is. E helyett kaptunk egy ötven éves szólamot az indokolásban: Nem illenék be a házassági törvénynek a felbontás körében fennálló vétkességi rendszerébe. A házasság erkölcsi tartalmából folyó kölcsönös segítség és támogatás kötelességét, valamint az emberiességet a legtöbb esetben sértené az, ha a házasság ideje alatt, esetleg éppen a házasság körülményei és a bontást kérő fél hibája miatt keletkezett betegség jogcímet adna a házasság felbontására. Egyik érv sem meggyőző. A német polgári törvénykönyv is a vétkességi rendszerbe iktatta az elmebetegséget, mint felbontási okot s az ott minden baj nélkül megfért. De megfér az annál1 sokkal konzervatívabb angol jogban ís. Az 1938. január 1-én életbelépett Matrimonial Causes Act 1937. 2. §-a a Supreme Court of Judicature (Consolodation) Act 1925. 176. §-a helyébe a következő rendelkezést tette: 6 Grosschmid: Házassági Törvény II. kötet 653. oldal. 7 Goldner Károly: Elmebaj, mint házasságbontó ok. Jog. 1897. 312. o. Hadzsega Illés: Elmebeteg nő házasságtörése mely elbírálás alá esik. Jogtudományi Közlöny. 1906. 331. o. Raffay Ferenc: Az elmebaj a házassági jog szempontjából. Jog. 1899. 17. sz. Szladits Károly: Bontóper az elmebeteg házastárs ellen. Jogtudományi Közlöny. 1926. 8. sz. 68. o. Tóth Gáspár: Elmebaj, mint házasságbontó ok. Jog. 1897. 42. sz. 8 C. III. 8309/1905. C. III. 6501/1924. 9 Szentirmay Ödön: Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége. Jogállam. 1926. 150. o.