Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Házassági jogunk reformja

17 semmi esetre sem engedhető meg. Kétségtelen azonban, hogy másrészről, ha a házasfelek az 1. §-ban írt betegségben szenvednek s megtévesztés esete forog fenn, akkor a házasságot sem az esetleg egészséges fél kérelmére nem lehet érvényteleníteni, sem pedig az ügyész kérelmére nem lehet .semmisnek nyilvánítani. így a népesség minőségi javításának célja meg nem valósul, sőt a szabályozás hiányossága a népesség minőségi romlására vezet. II. A törvény az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból házasodási kölcsön engedélyezését teszi lehetővé olyan házasulok részére, akiknek házasságkötése sem egymás, sem születendő gyermkeik egészsége szempontjából nem esik kifogás alá. A kölcsön jelentősége a javaslat indokolása szerint abban van, hogy egészséges párok házasságkötését olyan életkorban teszi lehetővé, amelyben a házasságból még számos életerős ivadék születése várható. A törvény II. fejezete tisztán közigazgatási feladatot szabálvoz. III. A törvénykezés szempontjából a legnagyobb jelentőségű a novella III. fejezete, amely továbbfejleszti a házasság megtámadására és felbontására vonatkozó rendelkezéseket. a) A 6. §. szerint megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha az egyik házastárs a másikat az 1. §-ban írt betegségére nézve megtéveszti, ha a megtévesztést tudva maga idézi elő, vagy pedig tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól eredt. A házastársmegtéveszthető akár az előtte, akár pedig az orvos előtt a betegségre vonatkozó lényeges ténykörülménynek hamis állításával, vagy elhallgatásával. Bírói gyakorlatunk a fertőző gümőkórt vagy fertőző nemibajt eddig is a házastárs lényeges személyi tulajdonságának tekintette s a H. T. 55. §-a alapján megtámadhatónak ítélte az ily betegségekre nézve megtévesztés által megkötött házasságot. Már most a 6. §. megalkotása után a helyzet csak annyiban változik, hogy ezentúl a bírónak nem kell indokolnia, hogy a fertőző gümőkór vagy fertőző nemibaj a házasuló félnek lényeges személyi tulajdonsága, hanem elég, ha a novella 6. §-ára hivatkozik. De nem jelent új szabályozást a megtévesztés módjának meghatározása sem. A bíróság e rendelkezés nélkül is megállapítaná a megtévesztést abban az esetben, ha bizonyítva látná, hogy a házasfél az orvos előtt a betegségére vonatkozó lényeges ténykörülményeket hamisan állított, vagy elhallgatott. Természetesen nem lehet megtévesztésről szó, ha a házastárs közölte a betegségét házastársával és csak az orvost tévesztette meg.