Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Házassági jogunk reformja

16 vosi vizsgálat nem állapított meg fertőző gümőkórt vagy fertőző nemibajt. Kétségtelen, hogy már ez a rendelkezés is nagy lépésa születési feltételek megjavítása felé. Bár ezeken a betegségeken kívül a gyógyíthatatlan elmebaj veszélyezteti elsősorban az utódok egészségét s ezt a törvényhozó is felismerte, mégis kimaradt a törvényből, azzal az egészen helytálló indokolással, hogy az orvosi tudomány az ideg- és elmekórok terén még nem rendelkezik eléggé biztos módszerekkel, hogy rövid vizsgálat alapján kétséget kizáróan megállapíthassa, vájjon a vizsgálatra jelentkező személy öröklődő ideg- vagy eanebajban szenved-e vagy sem. Ha van törvény, ami lényegesen különbözik a javaslatától, úgy ez a novella kétségtelenül az. Mire a javaslatból törvény lett, igen sokat veszített eugenikai jellegéből. Világosan 'átszik ez a törvényjavaslat 2. §-án. A javaslat az 1. §. alól csak ott engedett kivételt, számolva a házasság individual-erkölcsi és valláserkölcsi jellegével, ahol mindkét házasuló az 1. §-ban említett azonos betegségben szenved s közülük legalább az egyik nemzésre, illetve fogamzásra képtelen. Ez a szabályozás kétségtelenül helyes, mert az ilyen házasság a népesség minőségi javításának célját nem veszélyezteti. A novella 2. §-a az igazságügyminiszter felmentési jogán kívül már három kivételt enged. Először, ha valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved, másodszor, ha mindkét házasuló fertőző gümőkórban szenved, harmadszor pedig, ha a házasulok együttéléséből a novella hatálybalépése előtt gyermek született, vagy ebben az időben a nő teherbe esett. Sem az első, sem a második eset nem veszélyezteti a népesedés minőségi javítását. A halálos beteg házasságából gyermek már nem születik, a már megszületett vagy fogamzott gyermekre nézve pedig teljesen mindegy, hogy házasságon kívül született, vagy pedig törvényes származású gyermekként fogja rontani a népesség minőségét. De hibának látszik megengedni a házasságkötést fertőző gümőkórban szenvedőknek, ha a házasságból gyermek születhetik. A gümőkór a leszármazót is megfertőzheti s ekként öröklés útján oly betegségnek, vagy ^betegségre hajlamos állapotnak előidézője lehet, mely a népesség minőségi romlására vezet. A tisztiorvosi bizonyítvány hiányát a novella csak tiltó akadályként szabályozta, így a bizonyítvány bemutatása nélkül megkötött házasság érvényes marad. Ennek a szabályozásnak jelentősége abban van, hogyha a házastársak nem szenvednek az 1. §-ban írt betegségben, akkor semmi sem indokolja, hogy a házasságot érvénytelennek tekintsük pusztán azért, mert a tisztiorvosi bizonyítványt be nem mutatták. Ha ugyanis a novella a tisztiorvosi bizonyítvány bemutatása nélkül megkötött házasságot semmisnek tekintené, a házasság semmisségére a házasság megszűnése után harmadik személy is hivatkozhatna, ami pedig