Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Házassági jogunk reformja

15 HÁZASSÁGI JOGUNK REFORMJA. Irta: dr. Szentrniklósi István pestvidéki kir. törvényszéki bíró. A közel félszázaddal ezelőtt megalkotott házassági törvényünk mindezideig változatlan maradt. Érthető tehát, hogy első novelláját érdeklődő várakozás, előzte meg. Az 1941 : XV. tc. címe szerint a házassági törvény kiegészítéséről, módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről szól. A törvény célját a miniszteri indokolás Magyarország népesedésének mennyiségi és minőségi javításának előmozdításában jelölte meg. E cél elérése végett bevezette a kötelező orvosi vizsgálatot, a fiatal korban való házasságkötés előmozdítására házassági kölcsönt biztosít, tilalmat állít fel a nemzet szempontjából nem kívánatos vérkeveredés meggátlására s végül továbbfejleszti a házasság felbontására és megtámadására vonatkozó rendelkezéseket. I. A házasságkötést megelőző kötelező orvosi vizsgálat bevezetése tulajdonképen közigazgatási feladatot létesített. A kérdés azonban igazságügyi megítélés alá kerülhet egyrészt azáltal, hogy a házasuló fél az orvosi bizonyítvány kiadásának megtagadása esetén a kir. törvényszékhez fordulhat panasszal, másrészt pedig a házasság megtámadását a törvény lehetővé teszi abban az esetben is, ha a házastárs a megtévesztést az orvos előtt lényeges ténykörülményeknek hamis állításával vagy elhallgatásával követte el. Az eugenika — a faj megjavítása a születési feltételek megjavítása által — jogi kérdései jogirodalmunkban alig találtak méltatást.1 Ennek főként az volt az oka, hogy a faj tisztaságának és megjavításának jelentőségét a legutóbbi időkig fel nem ismerték. Dr. Finkey Ferenc ,,Az Eugenika jogi szempontból" című értekezésében 2 az eugenikai törekvések gyakorlati megvalósításának lehetőségét tartva szem előtt, jogi szempontból három kérdést tart bírálatra érdemesnek. Először a házasságra 'épés korlátozását és az elválás lehetővé tételét bizonyos egyénekkel szemben. Másodszor a gyermeknemzés lehetetlenné tételét bizonyos egyénekkel szemben. Végül pedig a magzatölés megengedését bizonyos esetekben. E kérdések közül a novella csak az első kérdés első felének egy részét valósította meg. Az 1. §. 1. bekezdése szerint a házasság kihirdetését csak akkor szabad elrendelni, illetve a kihirdetés alól csak akkor szabad felmentést adni, ha a kötelező or1 Dr. Szentmiklósi István: A hzáasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdéséhez. Polgári Jog. 1938. 319. oldal. 2 Magyar Jogi Szemle. 1931. 437. oldal.