Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A büntető és a polgári eljárás viszonya. 1-2. [r.]

Uj alapokra helyezte mindkét eljárást a felvilágosultság korának elméleti előkészítése után a liberalizmus, individualizmus és demokratizmus jegyében lezajlott nagy francia forradalom (1789.). Megteremtette a törvény előtti egyenlőséget, s irányeszméi megvalósították a szóbeliség, nyilvánosság, közvetlenség, s a tárgyalási, valamint rendelkezési elven nyugvó büntető- és polgári eljárást.13) Az ezeken az alapelveken nyugvó büntető és polgári perrendtartásokat a liberalizmus és individualizmus irányeszméi teremtették meg. Lényeges változást okoztak a tekintélyelven nyugvó irányeszmék térhódításai. Az individualizmus helyébe lépő szupraindividualizmus s illetőleg univerzalizmus, valamint a liberalizmus helyét elfoglaló auloritarizmus az egész állami és társadalmi berendezést a tekintélyelvre kívánja felépíteni. A közösség prioritását valló s a vezérelven felépült ezeknek az irányeszméknek az érvényesülését tükrözi vissza a büntető és polgári eljárás keretében az egyes külföldi eljárási jogokban foglalt az az újabb szabályozás, amely lényegben 1. a tárgyalási elv elejtésével ill. igen szük korlátok közé való szorításával a pert a vezérelvre kívánja felépíteni, a per vezetését a bíró kezébe lefektetni, a per urává a bírót tenni; 2. eltiltja a feleket attól, hogy előadásaikban és előterjesztéseikben a valóságtól eltérjenek, továbbá 3. a peres eljárás további koncentrálására s ezzel kapcsolatosan 4. az anyagi igazságnak fokozottabb megvalósítására törekszik.14) Az új irányeszmék ilyen irányú érvényesülését tanúsítják a német birodalmi perjogi novellák,15) az olasz polgári eljárási jogi javaslat,16) az ennek alapján készült új olasz polgári perrendtartás.17) s bizonyos tekintetben nálunk is a bűnvádi eljárás koncentrálására törekvő 1938: XVI. tc. stb Ez a rövid és csupán a lényegre kiterjedő vázlatos történeti ismertetésünk is ékesen tanúsítja, hogy a politikai irányeszmék élénken éreztetik hatásukat az eljárási jogban, befolyásolják mind a büntető-, 13) Lásd részletesen kifejtve: Richter Béla: Politikai irányeszmék hatása a polgári perjogra. (A következőkben: Politikai írányeszinék.) Szeged. 1938. 1—132. o. 14) Zöldy Miklós: Vázlatok a nemzeti szocialista bűnvádi perjog köréből. Szeged. 1936. 1—30. o., Richter Béla: A liberális és autoritárius polgári perjog. Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb tanulmányok. 1939. VII. évf. 4. sz. 328—347. o., s a 13. jegyzetben idézett munka. 15) Az 1933. év október hó 27. napján kelt polgári perjogi-, az 1935. év június hó 28. napján kelt büntető eljárási jogi novella, s még számos további büntető- és polgári eljárási jogi novella. 16) Részletesen ismerteti: Carnelutti Francesco: Grundlinien der Neuordnung des Erkenntnissverfahrens in Italien. Zeilschrift für Auslándisches und Internationales Privatrecht. Berlin-Leipzig. 1929. évf. 2—3. füzet. 17) 1940. október 28-án nyert szentesítést.