Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A büntető és a polgári eljárás viszonya. 1-2. [r.]

mind pedig a polgári eljárásnak alakulását, mindkettő fejlődése nagyrészben erre a közös nevezőre vezethető vissza. Mindkét eljárás dinamikus fejlődésének alapja tehát azonos. A két eljárást illetően azonban további szoros kapcsolatok észlelhetők. így mindkettőnél azonosak mindenekelőtt a perjogi fogalmak.16) Ilyen azonos perjogi fogalmak az általános részt illetően: hatáskör, illetékesség, tárgyalási időköz, határnap, elnapolás, elhalasztás, az eljárás felfüggesztése, stb . . . a bizonyítás terén: bizonyíték, közvetlen, közvetett bizonyítás, vélelem, beismerés, elismerés, tanúk, szakértők, okiratok, szemle, eskü, stb . . . a perbeli határozatok tekintetében: ítélet, végzés, jogerő; ezek orvoslására vonatkozóan: igazolás, felfolyamodás, fellebbezés, csatlakozás, stb ... A büntető és polgári eljárásnak lényegben azonos a szerkezete is. Ha az 1808. évi francia Gode d'instruction criminelle-en alapuló kontinentális bűnvádi eljárást elkülönítjük annak előkészítő részére és magára a főtárgyalási szakra, s e két részletből a főtárgyalást kiragadva összehasonlítjuk a polgári per tárgyalásával, úgy e két eljárás között e részben nem és ill. alig találunk eltérést. Mindkettő a vád s ill. kereset előterjesztésével veszi kezdetét, ezt követi a vádlotti-, alperesi védekezés, majd az egyforma mederben lefolytatott bizonyítás, a felek érdemi perbeszédei, az ezekre hozott bírói döntés, ítélet, s végül az ezek ellen irányuló perorvoslatok, s az ezt követő perorvoslati eljárás. Feltalálható ez az azonosság a két eljárás egyes részleteinek az összehasonlításánál is. így az idézéseket mindkét eljárásban a bíróság ill. annak elnöke bocsátja ki. (Bp. 286. §.§; Pp. 140., 204. §.) Ugyanekkor figyelemmel kell lennie a büntető-, de a polgári eljárásban is arra, hogy az idézőlevél (kereset, vádirat) kézbesítése és a tárgyalás határnapja között megfelelő, általában 8 napi időköz meglegyen. (Bp. 286. §.§; Pp. 145. §.) Mindkét eljárásban a főtárgyalást s ill. tárgyalást az elnök vezeti, ő nyitja meg a tárgyalást. (Bp. 301. §.; Pp. 224. §.) A bíróság mind a büntető-, mind pedig a polgári perben az eléje került ügyet nyilvánosan tárgyalja le, a közrend vagy a közerkölcsiség tehát ugyanazon körülmények veszélyeztetése esetén a tárgyalásról a nyilvánosság kizárását rendelheti el. (Bp. 293. .§• Pp. 207. §.) A felek részéről kijelölt két-két bizalmi egyén azonban mindkét eljárásban ilyenkor is jelen lehet a tárgyaláson. (Bp. 294. §.; Pp. 207. §.) Az elnök feladata a rendnek és a tárgyalás méltóságának fenntartása. (Bp. 296. §.; Pp. 209. §.) A nem felnőtteket és azokat, akik nem a hely méltóságának megfelelően jelennek meg, a hallgatók közül ki18) Nagy Ferenc: A polgári törvénykezés rendje Magyarországon. Budapest, 1889. 11. o.