Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)
1941 / 3. szám - Dr. Sándorfy Kamill: Székelyörökség. Székely öröklés
5J tartva azonban gondosan mindenkor azt, hogy az elintézés gyorsaságának soha sem szabad a minőség rovására történni. A kir. ítélőtábla felsőbíróság, s ítélkezésének színvonala példátadó kell hogy legyen az alsóbíróságokra. Székelyörökség. Székely öröklés. Irta: dr. Sándorfy Kamill kir. kúriai bíró, egyetemi magántanár. A mohácsi vészszel bekövetkezett különválás nem jelentette Erdély számára a teljes jogi különválást is. Megmaradtak összekötő szellemi hídnak az 1526-ig alkotott közös törvények s Werbőczy Hármaskönyve, melynek megszületése megelőzte Erdély különválását, hiszen azt már az 1514. évi országgyűlés a LXIII. törvénycikkelyben átvizsgálni rendelte s a király 1514. november 19-én már meg is erősítette, ha pecsétjével nem látt is el. Az új erdélyi határ nem gátolta meg, hogy az alig egy évtizedes mű Erdély jogaként is megmaradjon. Meg is maradt, sőt míg nálunk törvénnyé sohasem vált s a szokásjog mesgyéjén belül maradt, Erdélyre nézve a Diploma Leopoldinum több mint másfélszáz év múlva, 1691-ben, a jus resistendi mellőzésével törvényerővel ruházta fel. A Hármaskönyv azonban hangsúlyozottan fenntartott egyes partikuláris jogokat, köztük a székely nemzet számos külön ősi jogát. A székelyjog két valóban ősi szülötte a székelyörökség és a székelyek öröklése, ösi jog volt mindegyik, de egyik sem tartozik a jogi archeológia halott múzeumába, mert az osztrák polgári törvénykönyv Erdélybe befurakodása, vagyis 1853. előtt mindegyik élő külön székelyjog volt. Székelyörökség. „A székelyörökség történelmi és jogi szempontból" című, 1868-ban Marosvásárhelyt megjelent művében báró Apor Károly, az erdélyi kir. tábla egykori elnöke azt írja a Székelyföldről: ,, . . . Ez ország a nép ágai és nemzetségei közt felosztva a székely nemzet tulajdonául tekintetett és mint ilyen kölcsönösen megvédetett, megőriztetett és örököltetett; innen ered a székelyörökség (siculica haereditas) elnevezés ... a székelyek egész földje az ős alkotmány szerint teljesen egyenlő természetű és tulajdonságú, siculica haereditas, székelyörökség volt.'' Jancsó Benedek1 reámutat arra, hogy a székelység a hont védő kötelezettség ellenértékéül mint nemzet „igen szép" szabadságot, jogot és kiváltságot élvezett. A székely nemesek kiváltságos nemesek voltak. Ősidők óta külön nemzetgyűlésük volt, mely forrása volt az összes székelységre kiterjedő törvényhozásnak, bíráskodásnak és közigazgatásnak. Földjének neve is ennek a magyarral egyeséges és mégis külön nemzetnek különleges: Székelyföld, ősidők óta: regnum Siculorum, terra Siculorum. Ennek a földnek minden kiváltsága jutalma volt a székely nagyszerű katonai tulajdonságainak, országvédő erejének. Földjét a 1 Jancsó: A székelység régi szervezet?.