Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 3. szám - Dr. Sándorfy Kamill: Székelyörökség. Székely öröklés

53 fejedelmek és királyok ellen is védte. 1493-ban Báthory vajdát bepanaszolják a székelyek a királynál:2 „Minden hadjáratban és táborozásban ott voltunk az ország védelmére s a mi őseink vére különböző országokban, Moldovában, Havasalföldön, Rácz-, Török-, Horvát-, Bolgárországokban bőven omlott. Vérünkből patakok folytak, csontjainkból halmok emelkedtek." Ferdinánd király az Ojtozi-szorossal szemben 1552-ben várat akar építeni, a székelyek nem engedik, mondván, nincs értelme, más úton is betörhet az ellenség, de igazi okuk az ellenzésre, hogy a vár a királynak szabadságuk csonkítására fog alkalmat adni.3 De védi országa földjét befelé is, amikor annak örökös székely jellegét hangsúlyozza és intézményesen odaláncolja a földet a székely vérhez, nem engedi ki a székely kézből, nem engedi az ősi földet másra, mint székely kézre jutni. A belső védelemnek két eszköze volt: egyrészről megvédése a székelyörökségnek és másfelől partikuláris jogként századok óta, sőt talán az első település óta a mi ági öröklésünktől erősen eltérő, családvédő, amint ők mondták, a család vérgyökeréig4 ható különleges öröklési jognak, a székely öröklésnek kialakítása. Történelmi fenséggel bontakozik ki a székely kettős hazaszeretete az 1506. évi Agyagfalván végzett Constitutióból, mely Magyarország tagjának nevezi a Székelyföldet s a gyűlésen jelen volt ,,elsők" névszerinti felsorolása után azt mondja, hogy jelen volt még „ezeken kívül számtalan sokaság, akik a mi Székely Országunknak javáért meghalni készek volnának és a Szent Koronához is hűséget tartanak." Ezen a földön a szorosan vett magyar jogtól eltérő külön jog is uralkodott. Kilyéni Székely Mihály későbbi marosvásárhelyi táblai elnök „A Nemes Székely Nemzetnek Constitutiói, Privilégiumai, és a Jószág leszállását tárgyazó némely törvényes ítéletei, több hiteles Leveles-tárokból egybe-szedve" című, Pesten 1818-ban megjelent művében egybefoglalja a külön székely magánjog századok óta kialakult szabályait. Ez a szó, széke'lyörökség, évszázadok hosszú során állandóan szerepel a székelyek számára adott privilégiumokban, municipális Constitutiókban. „A Municipális Constitutioja a Székelyeknek Vízaknai Miklós alatt a 32 esztendei Praescriptióról és Jószág Leszállásáról" „laudabilem Legem Universorum Siculorum" emleget (az 1451. évből). A székelyeknek 1505-ben Udvarhelyen hozott Constitutióiban olvassuk megint csak a külön Székelyország fogalmát, amikor azt mondják: ..ha a Bírák közzül valamelyik Istenét elfelejtvén és a maga idvességét is hátra hagyván, vagy könyörgésért, vagy ajjándékért; vagy pedig maga hasznáért az igaz útból valamelly felé kitérne, az olyan mindjárt örök számkivetésre Sententziáztassék, mellynek minden ingó, bingó 2 Jancsó id. mű. 42. 1. 3 Székely Oklevéltár II. kötet, 103. 1. 4 1555. évi udvarhelyi országgyűlés, 26. pont.