Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)
1941 / 1. szám - A m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság működésének új szabályozása
34 tatás, helyesen emeli ki szerző azt, hogy az semmi esetre se legyen joggal való visszaélésnek minősíthető (Chikané.) A szolgáltatás megoszthatóságára vonatkozólag helyes szerzőnek az a felfogása, hogy ez akkor foghat helyet, ha a hitelező érdekének sérelme nélkül a szolgáltatás több hasonnemü részre osztható és hogy a szolgáltatás osztathatatlansága esetében, a lehetetlenülés az egész szolgáltatásra kiterjed. A második fejezetben tárgyalt vagylagos kötelmeknél szerző általános jogszabályként azt állítja fel, hogy az adós több vagylagos kötelem közül csupán egyet tartozik teljesíteni. Ezen a helyen szerző igen helyesen annak a nézetének ad kifejezést, hogy a keresk. törv. 353. §-ában foglalt szabályozás (az ú. n. jus variandi) nem vagylagos kötelem szabályozása. A vagylagos kötelem jogi természetét tovább fejtegetve rámutat arra, hogy a választás joga megilletheti úgy a hitelezőt, mint az adóst, vagy akár harmadik személyt. Ha ez utóbbi a választás jogának gyakorlását megtagadja, akkor szerző helyes nézete szerint a lehetetlenülés jogszabályai nyernek alkalmazást. Abban az esetben, ha akár a hitelezőnek, akár az adósnak megvan az a joga, hogy a kikötött szolgáltatás helyett mást követeljen, illetve szolgáltasson (facultas alternatíva), szerző helyes felfogása szerint már nem alkalmazandók a vagylagos kötelem jogszabályai. Végül a fajlagos kötelemmel helyes az a körülírás, hogy erről akkor szólunk, ha szolgáltatás minőség, mennyiség, súly, szám, stb. tehát faji jelek szerint van meghatározva. Azt a kényes kérdést, hogy fajlagos kötelemnél miként alakul a szavatosság kérdése, szerző úgy oldja meg, hogy ha a teljesítés nem kötelemszerű teljesítés az erre vonatkozó, ezenkívül pedig a szavatosság jogszabályai alkalmazandók. Ezzel befejezem ennek az igen értékes tanulmánynak a megbeszélését. Jól tudom, hogy igen sok idetartozó, szerző által behatóan tárgyalt kérdést nem érintettem, sajnálom, hogy már helyszűke okából ezzel az igen értékes és a jogtudomány magas fokán álló tanulmánnyal behatóan nem foglalkozhatom. Csak annyit jegyzek még meg, hogy a szerző által tárgyalt anyagot igen bő judicatura kíséri, amely minden fontosabb részét a tanulmánynak a bír. gyakorlat . szempontjából is megvilágítja, hogy a tanulmány ennél fogva úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból és helyenként de lege ferenda is teljes képet nyújt. Melegen ajánlom minden érdeklődőnek a figyelmébe. Dr. Schuster Rudolf. Luciano Boccini: II probléma dei danni di guerra. (Bologna, 1940.) Az ol asz tudományos könyvek olvasása tanulságos és élvezetes is, mert íróik szerencsésen egybehangolják a német alaposságot, mélységet a latin szellemességgel, könnyedséggel, szép, mindenki által meg-