Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság működésének új szabályozása

27 1920:XX. tc. és az azt kiegészítő vagy módosító jogszabályok rendelkezései alá esnek. A törvény miniszteri indokolása szerint ezt a rendelkezést az tette szükségessé, hogy a Jogügyi Igazgatóság fogalmazási tisztviselőinek képesítése ugyanolyan, mint a bíráké és ügyészeké, munkájuk pedig hasonló természetű. A közszolgálat érdekében volt szükséges, hogy az igazságügyi szolgálatnak e két ága ne alkosson külön-külön zárt testületet, hanem mód legyen arra, hogy a két ág egyikéből a másikba kerülhessenek át a hasonló képesítésű köztisztviselők. * Az 1940. augusztus hó 20-án hatályba lépett legújabb szabályzat szerint a kir. Jogügyi Igazgatóság képviseli a magánjogi ügyekben és. vagyoni vonatkozású egyéb jogügyekben (pl. kisajátítás) bíróságok és más hatóságok előtt a kir. Kincstárt, valamint annak vállalatait és munkásjóléti intézményeit, ezidőszerint: a Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárakat, a Magyar kir. állami vas:, acél- és gépgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt.-ot, a Füleki Iparmüvek Rt.-ot, az 1929:IV. tc. alapján szervezett Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonát, a Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak Diósgyőri Társpénztárát, a Komlói M. Kir. Kincstári Kőszénbánya Társpénztárát, a M. Kir. Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézetét, valamint azokat az egyéb jogi személyeket, amelyeknek képviseletét külön jogszabály reáruházza. A Jogügyi Igazgatóság feladata továbbá az említett jogi személyeket — külön meghatalmazás alapján — jogügyleteik kötésében is képeseim és részükre vagyoni vonatkozású ügyekben jogi véleményt nyilvánítani. Különleges feladatköre a Jogügyi Igazgatóságnak az 1938:X. tc. 24. §-a alá eső állami tisztviselők és alkalmazottak, az ott meghatározott feltételek melletti peres képviselete, valamint azoknak a peres és perenkívüli tennivalóknak ellátása, amelyeket a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931.XX. tc. feladatkörébe utal. Az új rendelet nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek a m. kir. államvasutak, m. kir. pósta, m. kir. postatakarékpénztár jogi képviseletét, továbbá a közadók kezelése körében magának a kir. Kincstárnak jogi képviseletét is eltérően — azaz a Jogügyi Igazgatóság feladatköréből kivonva — szabályozzák. Teljesen új a rendeletnek az a szabálya, amely szerint a Jogügyi Igazgatóságtól bíróság vagy más hatóság előtti képviselet ellátására kirendelt tisztviselőnek — miként az 1930:X\TII. tc. 50. §-a értelmében a székesfővárosi tiszti főügyészség tagjainak — sem általában a képviselet jogosultságát, sem az eljárásra kapott megbízatását külön igazolnia nem kell. A Jogügyi Igazgatóságot a kir. Jogügyi Igazgató által kiállított meghatalmazás alapján csak a képviselt jogi személy tisztviselője vagy bejegyzett ügyvéd helyettesítheti. Ilyen meghatalmazás azonban csak kisebb jelentőségű ügyekben és azokban is akkor adható, ha az a