Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság működésének új szabályozása

28 képviselt érdekeit nem veszélyezteti és ha az eljárást a Jogügyi Igazgatóság székhelyén kívül kell teljesíteni. A Jogügyi Igazgatóság jogi véleményét csak a megkeresésben feltett kérdésre és a vele ismertetett, illetőleg az iratokból megállapítható tényállás alapján nyilvánítja. Az új szabályzat a feladatkörön kívül a hivatali állások betöltését, a hivatali kötelességeket és jogokat, a felügyeleti jogot, a fegyelmi felelősséget és fegyelmi eljárást is kimerítően szabályozza. Mivel ezeknek a rendelkezéseknek tartalma nem általános érdekű, azoknak ismertetését e helyütt mellőzzük. Azt azonban mégis kiemeljük, hogy a kir. bíróságokon és ügyészségeken kívül a kir. Jogügyi Igazgatóság az országban az egyetlen állami hivatal, amelynek a kir. ítélőbírák és ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről szóló 1936:111. tc. alapelvein felépülő teljesen korszerű fegyelmi joga van. Végül a rendelet egy igen fontos feladatkörrel tünteti ki a kir. Jogügyi Igazgatóságot, amidőn előírja, hogy az Igazságügyminiszter felhívására jogszabályalkotási, törvénykezési, igazságügyi igazgatási kérdésekben is véleményt nyilvánítani, adatokat és felvilágosításokat nyújtani köteles. A törvényeknek az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányaira, illetőleg az új jogszabályalkotás szükségességére vonatkozó adatokat a Jogügyi Igazgató elnöklete alatt álló és által kinevezett bizottság vizsgálja meg és a törvénykezés terén szerzett közvetlen tapasztalat alapján véleményt nyilvánít. Azok, akik a Kincstári Jogügyi Igazgatóságnál szolgálnak, úgy érzik, hogy az igazságügyminiszter e feladatkör előírásával nemcsak annak a tárgyi követelménynek tett eleget, hogy a jogszabályok alkotásánál az egész különleges jogterületeken működő Kincstári Jogügyi Igazgatóság gyakorlati tapasztalata is felhasználtassék, hanem e nagymultú hivatal végzett munkájának jelentőségét is elismerte és értékelte. Ugy véljük, hogy a Jogügyi Igazgatóság úgy történelmi szerepére, mint jelenlegi munkásságára tekintettel megérdemli a megbecsülést. Ez azonban minden vonalon még nem következett be, mert ennek az országos hivatalnak feje, aki a kincstár és a fentebb felsorolt állami vállalatok polgári pereit ellátja, véleményével minden minisztériumot támogat, akinek elődei hosszú századokon át díszes közjogi méltóságot töltöttek be és 1850-ig a szent korona ügyészei is voltak, csak a III. csoportbeli bíróval és ügyésszel, valamint a közigazgatási státus V. fizetési osztályában levőkkel van egyrangban, messzire elmaradva a kir. Jogügyi Igazgatóság bűnvádlói hatáskörét öröklő kir. ügyészi szervezet élén álló koronaügyésztől.