Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság működésének új szabályozása

26 anyagát a királyi jogügyi igazgatóval kötelesek megtárgyalni és minden jogi ügyben,az ő véleményét kikérni. „A kincstári perek, mielőtt megindíttatnának, előbb jól kidolgoztassanak és a követelés igazságos volta alaposan kifejtessék, nehogy a követelés gyanús vagy kevésbbé világos vagy nem egészen törvényes volta következtében a kir. Kincstár neve szégyenletessé tétessék és hasztalan költséget okozzon". Pontosabb ügyekben a kamara és a jogügyi igazgató véleménye, döntés végett a király elé terjesztendő. A Jogügyi Igazgatóság újjászervezése Mária Terézia idejében, 1774-ben történt. Az új utasítás értelmében a jogügyi igazgató kötelessége az összes fiscalitásokra és caducitásokra való éber őrködés és szükség esetében a per megindítása. Mindennemű jogi ügyben a jogügyi igazgatónak az ország törvényeivel indokolt véleménye előre kikérendő és a király elé terjesztendő. A táblán folyamatban lévő perekben a Jogügyi Igazgatóság minden ügyvédi választ vizsgáljon felül és véleménye nélkül semmi sem bocsátható bírói ítélet alá. A Bach-uralom a Kincstár jogi képviseletét is osztrák mintára szervezte át. Az 1850-ben kiadott rendelet a bűnvádi ügyek ellátását az államügyészségre ruházta át, de a polgári ügyek intézését a kir. ügyek igazgatóságánál továbbra is kifejezetten meghagyta. 1854-ben a kir. Jogügyi Igazgatóságot megszüntették és helyette előbb egy magyarországi cs. és kir. pénzügyi ügyészséget, később Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel öt pénzügyi ügyészségi osztályt rendszeresítettek. Az alkotmányos élet helyreállítása után a kir. Kincstár perbeli képviseletéről az 1868:LIV. tc. 84. §-ában történt intézkedés, amely szerint a Kincstárt perekben a kir. ügyészség képviseli. A 16.791/1870. I. M. számú rendelet szerint kir. ügyészség alatt itt a budapesti kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság és az annak alárendelt kincstári ügyészségek értendők. A kir. Kincstár jogi képviseletét az 1870. évi július hó 25-én kelt legfelső elhatározás alapján a pénzügyminiszter szervezte ismét újjá. Ez az újjászervezés a pénzügyi alapot érdeklő jogi ügyeket a Jogügyi Igazgatóság hatásköréből kivonta és az újonnan felállított — de öt év múlva, 1875-ben már meg is szüntetett — pénzügyi ügyészségekre bízta. A Jogügyi Igazgatóságnak a jelenlegivel nagyjában egyező feladatkört adott az 1883. évi 49.240. P. M. számú, most hatályon kívül helyezett utasítás, amely 57 évig volt életben. Meg kell még említeni, hogy a kir. Jogügyi Igazgatóság a kiegyezés idejétől a m. kir. pénzügyminiszter felügyelete alá tartozott, míglen a Kormányzó Ur Ö Főméltóságának 1928. július hó 28-án kelt legfelső elhatározása folytán 1928. július hó 31-én a m. kir. igazságügyminiszter felügyelete alá került. Az 1930:XLIII. tc. 5. §-a szerint pedig a Jogügyi Igazgatóság fogalmazási szakához tartozó állások, a VII. fizetési osztálytói kezdve, 1930. július 1-től, a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészek státusáról szó!6