Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság működésének új szabályozása

25 jében alakult meg. Ez valószínűleg a királyi prókátorok előbb említett hivatalának némileg tökéletesebb formája lehetett. Az 1430. évből ismerjük névszerint az első „director et procurator causarum suae majestatis"-t: Rawen Mihályt. A királyi ügyek igazgatójáról az 1439:XXIII. te, az 1458:XXIV. tc. és az 1459:LX. te, valamint a Tripartitum II. XXXIX. 2. és a Quadripartitum I. 11. és II. 11. fejezetei is említést tesznek. Hajnik Imre kutatásainak eredményéből tudjuk, hogy a királyi ügyek igazgatója és az alája rendelt királyi prókátorok Zsigmond és Mátyás királyok alatt a királyi Kúria tárgyalásain jelen voltak, hogy a kir. Kincstár jogi érdekeit szemmel tarthassák. Ha a tárgyaláson jelen volt királyi ügyvédő észrevette, hogy hűtlenség vagy királyi jog eltitkolásának esete forog fenn, a perbe azonnal beavatkozott. Dr. Králik Dani „A királyi Kincstár képviselője a perben" című művében említi, hogy mióta a király képviseletét a királyi ügyek igazgatója ilyen alárendelt szervezettel látja el, lassanként kifejlődik az a rendszer, hogy tulajdonképen nem a király az, aki ellen a per folyik, hanem a kir. ügyek igazgatója, amiért is ő volt köteles a perben megítélt esküt is a király helyett letenni. Ugyancsak Králik említi, hogy 1514-ben a királyi udvar fenntartására rendelt javak, — amelyek voltaképen a szent koronának voltak a tulajdonai, — jogi kérdések tekintetében ugyancsak a Jogügyi Igazgató feladatköréhez tartoztak. A Jogügyi Igazgató ennélfogva a szent Korona és a királyi udvar jogügyeinek ügyvédje volt. A szent korona és a király megsértői, vagyis a hűtlenségbe esettek ügyének jogi elbírálása és amennyiben az fej- és jószágvesztéssel járt, az ezekkel kapcsolatos jogi kérdésekre vélemények kidolgozása, a hűtlenségi perek megindítása ugyancsak a Jogügyi Igazgató feladatához tartozott. Ennélfogva a Jogügyi Igazgató e réven is a szent korona ügyésze volt. A királyi ügyek igazgatója által követett eljárásra nézve az 1519. évből nagyon értékes adat maradt ránk Sárközy Albert jogügyi igazgató, akkori címén: „fiscalis sacrae coronae et director cuasarum regis" sajátkezű naplójában. Ez a napló nevezettnek Kinizsi Pál özvegye, Magyar Benigna elleni bűnperben a király előtt tartott perbeszédét szórólszóra tartalmazza. A napló a budapesti egyetemi könyvtár birtokában van. Az országnak a mohácsi vész után bekövetkezett két részre szakadása a kincstár jogi képviseletét is gyökeresen megváltoztatta. Külön jogügyi igazgatója volt a habsburgi Magyarországnak és külön az erdélyi fejedelemségnek. Előbbit ,,causarum regalium director"-nak, utóbbit „causarum fiscalium director"-nak hívták. A magyarországi jogügyi igazgató ebben az időben a királyi ka mara ügykörébe került. Teendőit is a kamarai utasítások írják elő. Ezek szerint minden ügyben, amelyben akár nyilt, akár eltitkolt királyi jogról van szó, a kir. Jogügyi Igazgató jelenléte nem mellőzhető. III. Károly 1720. évi utasítása a jogügyi igazgató teendőit részletesen kifejtette. E szerint a kamarai tanácsosok minden indítandó per