Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Dologiság - kötelmiség

23 kijelölő, mint fogalmilag zárt jellegű, csaknem azonos azzal, amit az 1900-ban életbelépett német polgári törvénykönyvben olvashatunk, mely szerint ,,a törvény szellemében dolgok csak a testi tárgyak"'. A legújabb magánjogi tervezetünk szerint is: „Dolog minden tárgy." Az elméleti fejlődés eredményeként tehát ezekben a kodifikációkban odaértünk, ahol Frank Ignác már majdnem 100 évvel ezelőtt volt, hogy <i dolog lényegét a testiségben találjuk. Erre a lényegbeli jellegzetességre alapítjuk és egyben ezzel határoljuk is azt a fogalmat, illetve fogalmi állapotot is, amit mint értekezésem elején is mondottam, szabatosan meg nem határozható módon dologiságnak nevezzünk. Megjegyzem a „testetlen dolog" fogalma nem a német elméleti jogászkodás terméke, hanem ez megvolt már a római jogban is. A res incorporales fogalmával már a római jogban is találkoztunk, ezt a fogalmat azonban Gaius oly megszorító körülírással tárgyalja, amely mellett ez a „testetlen dolog ' fogalom nem tekinthető azonosnak a német elméleti irodalomban kialakult téves és elvetendő „unkörperliches Ding" fogalommal. Erősen vitatott kérdés: lehet-e dolognak tekinteni a természeti energiát, a hőt, villamosságot, stb.? A magánjogi tervezet olyan megoldás felé hajlik, amely a kérdésre igennel felel, mert dologként kezeli a villamosáramot és a technikai célokra felhasználható minden egyéb energiát. Az 1907:111. t.-c, amelyet az 1916: III. t.-c. hatályban tartott, ugyancsak dolognak tekinti a villamosáramot, mert az ingó dologra vonatkozó büntetőjogi védelem alá helyezi és az áram jogosulatlan elvezetését és használatát lopásnak minősíti. Ez az álláspont azonban jogfogalmilag helytelen. A fent már megvilágított dologfogalom ismeretében nem tekinthetünk dolognak olyan valamit, amely bár bizonyos módon és eszközök segítségével érzékelhető és használható, de még sem önálló létezésként, hanem csak hatásként jelentkezik, és olyan módon, mint ahogyan az igazi (tehát testi) dolog, hatalmunk s rendelkezésünk alá nem vonható. Az nem elegendő ok arra, hogy az energiát dolognak tekintsük, hogy a dologisággal kapcsolatos védelemben kell részesítenünk, mert ezt megtehetjük a dologi minősítés nélkül is. Az életviszonyok és az adott kérdéssel kapcsolatban, a technika fejlődése új jelenségeket vetnek fel. Ujabb, addig ismeretlen természetű erőket állítanak az ember szolgálatába. Ezek az új életjelenségek újfajta jogviszonyokat hoznak létre, amelyek szabályozást igényelnek. Az olyan törekvés, amely minden új jelenséget csakis olymódon akar tudomásul venni és a jogi szabályozás körébe vonni, hogy az a már meglévő fogalmi keretbe, rendszerskatulyába legyen bepréselhető, fejlődést gátló és káros. Ha sikerül is ezeket az új jogi jelenségeket a már meglévő régi rendszer Procrustes-ágyába belegyömöszölni, ezzel csak azt értük el, hogy megnehezítettük a speciális jellegzetességek figyelembevéte-