Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Dologiság - kötelmiség

20 vizsgálunk, amely a telekkönyvnek, mint technikai eszköznek segítségével dologi hatályhoz juthat. Ilyen pl. a bérleti, vagy haszonbérleti jogviszony. A bérlet olyan kötelmi jogviszony, amely meghatározott két személy: a bérlő és bérbeadó között áll fenn, valamely használható dolog, bér ellenében történő használata iránt. A bérlőn és a bérbeadón kívül ez a jogviszony senki másra nem tartozik. Ha a bérbeadó a bérlet tárgyát elidegeníti, az új tulajdonost a bérleti szerződés semmiféle tekintetben nem köti. Még akkor sem, ha tudott róla. Hiába van pl. 10 éves bérleti szerződés a kötelmi jogviszonyban álló bérlő és a bérbeadóként szereplő eredeti tulajdonos között, az új tulajdonos erre tekintet nélkül megszüntetheti a bérletet idő előtt és a bérlőt a bérleményből kiteheti. Ez ellen a bérlő semmit sem tehet. Ha kára van, akkor is csak az' eredeti bérbeadó ellen fordulhat, mert az új tulajdonossal szemben jogviszonyban nincsen. Ha azonban valamely ingatlanra vonatkozó bérleti jogot a telekkönyvbe bekebeleznek, ezáltal a kötelmi erejű bérleti jogviszony dologi hatályhoz jut. A bérleti szerződés és az abban kikötött időtartam most már mindenkivel szemben hatályos. Ezt nemcsak a bérbeadó, hanem minden későbbi tulajdonos is tartozik tiszteletben tartani és akárhányszor történik a bérlet ideje alatt tulajdonosváltozás, ez a bérlőt nem érinti. Az az abszolút jelleg és hatály, amelyhez a bérlő ilymódon hozzájutott és amelynek folytán a jogviszony kerete kibővült, úgy hogy a bérlővel szemben mindenki más jogviszonyba került abban a vonatkozásban, hogy a bérleti szerződést tiszteletben tartani köteles, a dologiság jellege és hatálya. Ebben a sűrített kötelmi jogállapotban a dologiság révén a bérlő joga mindenkivel szemben biztosítva van. Itt közbevetve megjegyezzük, hogy ez az abszolút hatály nemcsak a dologiság és elsősorban is a tulajdonjog privilégiuma, hanem ezzel a személyiségi és a családi jogviszonyban is találkozunk. A jogrend azoktól a többnyire erkölcsi javaktól, amelyeket a személyiségi jog véd (szerzői alkotás, becsület, stb.), úgyszintén azoktól a keretektől, amelyeket a családi status létesít, ugyancsak távoltart, és eltilt az ezekbe való befolyástól minden harmadik a jogviszonyon kívül álló személyt. II. Ezekben igyekeztem megvilágítani a dologiság (Dinglichkeit) lényegét. Ami azután magának a dolognak a fogalmát illeti, itt is azt tapasztaljuk, hogy éppen hasonló közkeletű és közhasználatú fogalmak meghatározása körül vannak a legnagyobb komplikációk és nehézségek. Előre bocsátom, hogy jogi értelemben és jogi jelentőség mel-