Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Miért jár a gyermekölő anyáknak kiváltságos büntetés? (Btkv. 284. par.)

11 közül például az olasz és lengyel büntetőtörvények ugyanezen az állásponton vannak. Át olasz btkv. 578. §-a tekintet nélkül a gyermek törvényességére „becsületi indokból" bünteti enyhébben azt, „aki a saját vagy közeli hozzátartozója becsületének megmentése végett újszülött halálát okozza közvetlenül a szülés után vagy méhmagzat halálát a szülés alatt." Ehhez a becsületmentési indokhoz sok szó fér. Ha elfogadható lenne, hogy enyhítő hatást lehet tulajdonítani az ilyen indokból elkövetett bűncselekménynek, ez a felfogás veszélyes lejtőre vezetne. Ha a gyermekölő anya enyhébb büntetésre tarthat számot, mert szégyenének árulóját és bizonyítékát becsületének megmentése végett ölte meg, akkor a gyilkos, ki gaztettének egyetlen szemtanúját elteszi láb alól, vagy hamis tanuzásra akarja reábírni, azért, hogy becsületét megmentse, szintén enyhébb büntetést igényelhetne. A lengyel btkv. 226. §-a szintén kihagyja a bűncselekmény alkotóelemei közül ,,a házasságon kívüli születést" és csak „a szülés alatt" és csak „a szülés fájdalmainak hatása alatt" elkövetett gyermekölést sújtja enyhébb büntetéssel. Tehát a lengyel btkv. csak a szülés folyamata alatt és nem a stzülés utáni időben is véghezvitt ölést vonja a gyermekülés fogalma alá valószínűleg azért, mert ekkor már nincsenek testi fájdalmak, a lelki fájdalmak pedig mint enyhítő körülmények a büntetés kiszabásánál mérlegelhetek. Ha súlyt helyezünk arra, hogy az anyáknak ez a bűne minél ritkábban forduljon elő és a nemzet elsőrendű érdeke, a népesség szaporodása hatályosabban megvédessék: akkor e §. reformjával nem volna szabad késni. Már az állítólag készülő büntető novellában is meg lehetne valósítani e bűncselekmény tény álla dékának átalakítását úgy, hogy nálunk is ,,csak a szülés folyamata alatt" (és nem a szülés utáni időben is) elkövetett gyermekülésnek volna enyhébb büntetése, tekintet nélkül arra, hogy a gyermek házasságon kívüli nemzésből származott vagy törvényes házasságban született; a büntetést pedig a jelenlegi 5 évi börtön helyett, 8 évig terjedhető fegyházban kellene megállapítani azért, mert e bűncselekmény tetteseinél az alanyi bűnösség fokozatára befolyással bíró körülményeknek olyan sok változata van, hogy az ítélőbíróságnak igazságos büntetés kiszabhatása végett a lehető legszélesebb büntetési keretre van szüksége. A büntetésnek ezzel a súlyosbításával elejét lehet venni annak, hogy a cselekmény tárgyi súlyával arányban nem álló túlalacsony büntetés szabassák ki, mert a legenyhébb esetben sem lehet a büntetés 6 hónapi börtönnél kevesebb; viszont nem lehet több 8 évi fegyháznál a legsúlyosabb esetben sem, amikor például a törvényes anya minden lélektani motívum nélkül pusztán a szülési testi fájdalmak hatása alatt öli meg gyermekét. A javasolt maximális büntetés csak két évvel kevesebb a szándékos emberölés törvényes minimumánál (10 évi fegyház), de ennyi szigor feltétlenül szükséges, mert a legsúlyosabb eset, melynél csak a