Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A rablás bűncselekménye

12 szüléssel járó rendkívüli izgalmi kedéiyállapotnak a beszámítást korlátozó hatása indokolja az enyhébb büntetési tételt, közeljár a szándékos emberöléshez. Ama körülmények enyhítő hatásának mérlegelését, melyek a mai jogállapot szerint a Btk. 284. §-ában foglalt kiváltságolt büntetési tételt indokolják, a törvényhozás nyugodtan reábízhatja az ítélőbíróságra, mert az van hivatva arra, hogy a tettes egyénisége szerint, mely minden esetben különböző, állapítsa meg az alanyi bűnösség fokát s ehhez mérten szabja ki azt a büntetést, ami sem nem túlszigorú, sem nem túlenyhe, tehát igazságos. A rablás bűncselekménye. Irta: Dr. Szrubián Dezső budapesti detektívfőnök. A jogtalan vagyoni haszonszerzés legerőszakosabb módja a rablás. A törvény szerint, idegen, ingó dolgot erőszakkal vagy fenyegetéssel kell a tettesnek a birtokostól vagy birlalótól azon célból elvennie, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Az erőszak vagy fenyegetés nemcsak a birtokos vagy birlaló ellen irányulhat, hanem más jelenlévő ellen is. A rablás létrejöveteléhez szükséges fenyegetés mérvét, a magyar büntetőtörvénykönyv külön szakaszban (347. §.) fejti ki. Eszerint fenyegetés alatt oly cselekmény közvetlen elkövetésével való fenyegetést kell érteni, amely által a fenyegetettnek vagy hozzátartozójának vagy valamely jelenlévőnek életét, testi épségét vagy vagyonát súlyos veszélynek teszi ki. A fenyegetés tehát pszihikai hatás keltése által helyezi oly állapotba a megfenyegetett személyt, hogy annak ellenállását legyőzze s így az eltulajdonítani szándékolt ingó dolgot attól el- . vegye. Az erőszakot a törvény nem írja körül, így tehát azt a gyakorlat olyan ellenállhatatlan kényszernek tartja, amely a birtokosnak vagy birlalónak ellenálló erejét legyőzi. Ez az erőszak tehát lehet olyan is, amely a testtel szemben, egy közvetlen erőszakos érintés formájában nyilvánul meg és lehet olyan fenyegetés is, amely oly cselekmény közvetlen elkövetésére vonatkozik, amely a megfenyegetett személynek életét, testi épségét vagy vagyonát, komoly veszélynek teszi ki. E fenyegetés vonatkozhatik a megfenyegetett személy hozzátartozójára vagy akár más jelenlévőre is. Amíg a törvény a fenyegetést, mint rablásra irányulót. — más jelenlévő személyre is vonatkoztatja, addig a más jelenlévő ellen, már tényleg alkalmazott testi erőszakról nem tesz említést, — holott harmadik személyeknek a sanyargatása, szemérmének