Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Miért jár a gyermekölő anyáknak kiváltságos büntetés? (Btkv. 284. par.)

7 \ j\ numszieri inaoKOK szerint (Anyaggyüjtemény II. 496.): „A házasságon kívül teherbeesett nő lelkiállapota a legtöbb esetben kivételes .. . csak egy gondolat foglalkoztatja, hogy miként titkolhatja el gyalázatát a világ előtt, miként eszközölhetné, hogy szégyene fel ne fedeztessék? Ez az érzület a szülésig folyton fokozódik s megfosztja az illetőt a nyugodt gondolkozástól. Az ily állapotban bekövetkezett szüléskor elkövetett gyermekülés legtöbbször a kétségbeesés hatása alatt elkövetettnek tartható." A második bek. utolsó mondata: ,,A házasságon kívüli születés tekintetett lényeges objektív ismérvül, ellenben a concepció ideje jelentőség nélküli s ennélfogva az a körülmény sem határoz, hogy akkor, midőn a nő férjhez ment, már teherben volt s a férj nem volt nemzője a megölt gyermeknek." A 4-ik bek. így folytatja: „De ez indokot csakis az anyára s csupán a törvénytelen gyermek anyjára nézve fogadtuk el s csatlakoztunk az 1843-as javaslat 131. §-ban írt felfogáshoz." Ebben az indokolásban több hiány, ellenmondás és következetlenség van. A házasságon kívül teherbeesett nőről szól s mégis a teherbeesésre tekintet nélkül csak a születés időpontjára fekteti a fősúlyt, holott a házasság tartama alatt, tehát a házasságon belül is előfordulhat olyan teherbeesés, melynek nem a férj az okozója s így megoldatlan marad az a kérdés, hogy az anya házasságtöréséből származott és bíróilag törvénytelennek nyilvánított gyermek megölése kiváltságos büntetés alá esik-e vagy nem. Kifejezetten kizárja a kiváltságos büntetés kedvezményéből azt a nőt, aki terhes állapotban nem a gyermeke nemzőjével lépett házasságra, de válasz nélkül hagyja azt a kérdést, hogy ez a kizárás akkor is hatályos-e, ha az ilyen gyermeket a bíróság törvénytelennek nyilvánítja. Ezzel az álláspontjával ellentétben — a 4-ik bek.-ben — a kiváltságos büntetés indokait csak a törvénytelen gyermek anyjára nézve fogadja el és csatlakozik az 1843-as javaslat 131. §-ban foglalt felfogáshoz, mely világosan „törvénytelen ágyból származott" gyermekről szól anélkül, hogy az utólag törvénytelennek nyilvánított gyermek megölésének esetét kizárná a kiváltságos büntetésből. A törvényhozónak az indokolásból kivehető elgondolása szerint a házasságon kívül született gyermek azonos a „törvénytelen" vagy „törvénytelen ágyból származott" gyermekkel, tekintet nélkül arra, hogy a születés a házasság tartama alatt vagy azon kívül történt. Az indokolás lélektani fejtegetése („gyalázat eltitkolása" — „a szégyentől való félelem") teljesen reá illik a házasság tartama alatt születeti törvénytelen gyermekre is, akit a törvényesség vélelme csak addig véd, míg a törvénytelenítési perben hozott ítélet jogerőre emelkedik. Viszont nem a házasság tartama alatt, tehát „házasságon kívül" is születhetik törvényes gyermek, ha a férj által nemzett magzat a férj halála után születik meg. Az indokolás ezt az eshetőséget is megoldat-