Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Miért jár a gyermekölő anyáknak kiváltságos büntetés? (Btkv. 284. par.)

6 sőt nem áll mögötte a legtöbb nyugati nagy államénak sem, mert a tisztviselői kar kötelességtudó és hivatása magaslatának elérésére törekszik. Jelenleg azonban, immár 26 év óta folyton rendkívüli, béke-időben el sem képzelt munkaterhek hárulnak vállaira. Közönségünk pedig nagy igényeket, támaszt a közszolgálatban állók eljárásával és munkateljesítményével szemben, ami a fejlett magyar igazságérzetnek tudható be. Ezért jó és egyszerű s mégis a kornak megfelelő szabályok alkotásával a közigazgatás segítségére kell sietnünk s mihelyt a segítség folyamatos lesz, a közhangulat is előnyösen megváltozik. Miért jár a gyermekölő anyáknak kiváltságos büntetés? (Btkv. 284. §.) Irta: dr. Harmath Jenő budapesti kir. ítélőtáblai ny. tanácselnök. Az anyaság a nőt a tisztelet és megbecsülés legmagasabb polcára emeli, de csak akkor, ha gyermeke törvényes házasság gyümölcse. E feltétel hiányában az általános közfelfogás a teherbeesést erkölcstelennek, az anyaságot szégyenleni való állapotnak tekinti, az anyát megvetésével sújtja, gyermekét lenézi és teljesen ártatlanul háttérbe szorítja. Hiába mondja ki az erdélyi részekben ma is élő törvény, az Optkv. 162. §-a, hogy „a házasságon kívüli születés a gyermeknek sem polgári becsületében, sem előmenetelében rövidséget nem okozhat", a közfelfogás ebben a kérdésben nem ismer kegyelmet. Természetes tehát, hogy a házasságon kívül teherbeesett nő, aki női becsületének elvesztése miatt egyébként is „súlyos lelki gyötrelmek" hatása alatt áll, a születendő gyermeke jövőjét fenyegető ezt a mostoha sorsot fokozottan érzi s a szülés legnehezebb óráiban ez a gondja az erkölcsi elesettség kínos tudatával együttesen hatva sokszorosan nagyobb súllyal nehezedik lelkére. A legtöbb törvényhozás elismeri, hogy ha a szülő nő az öntudatát is megzavaró ebben a rendkívüli testi és lelki állapotában gyermeke megölésére ragadtatja magát, ezt az állapotát a büntetés törvénybeli megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. A magyar btkv. 284. §-a azzal méltányolta a házasságon kívül teherbeesett nőnek ezt a kivételes állapotát, hogy az ilyen nő által elkövetett gyermekölési cselekményből delictum sui generis-t alkotott és azt a szándékos emberölés büntetésénél (10—15 évi fegyház) jóval enyhébb (5 évi börtön) büntetéssel fenyegeti a következő szövegezéssel: „Azon anya, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után, szándékosan megöli: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő."