Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A közönség és a bürokrácia

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó II kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2-40 P. Szerkesztőség: Budapest, II Árvácska-utca 5. 6 szám ara az els6 félévre 12— P. Telefonszám: 153-883. 1. szám. Budapest, 1941. január hó XXII. évfolyam. A közönség és a bürokrácia. (Kritikai tanulmány.) Irta: Olchváry Zoltán kir. ítélőtáblai elnök. Kis országban, mint aminő a mi még mindig csonka bazánk is, a hírek gyorsan terjednek. Sokszor tekintet nélkül arra, alaposak-e vagy alaptalanok, a közvélemény vagy talán csak a közhangulat kialakulására is jelentékeny hatással vannak. Ujabban gyakran hallunk lesújtó vagy lesajnáló véleményeket általában a bürokráciáról, a közigazgatási hatóságok, sőt a bíróságok lassú eljárásáról, aprólékos felfogásáról, nehézkes, az érdemi döntést elodázó intézkedéseiről s arról, hogy az ügyesbajos fél csak hihetetlen fáradságos utánjárással és időveszteséggel érhet el valamit, ha ugyan haszontalanul nem fárad. Az efféle kedvezőtlen, bár igazságtalan közhangulat állandósulása a hatóságokba és közegeikbe vetett bizalom csökkenését jelentené, ami feltétlenül elkerülendő. Elvégre ilyenféle panaszok szórványosan mindig és minden államban akadnak s hogy nálunk épp most kezdenek általánosabb jellegűnek feltűnni, azt nagyrészt a rendkívüli nehéz viszonyoknak kell betudni, amelyek a törvényes szabályok egyre halmozódó tömeges alkotását tették és teszik elkerülhetetlenné, amelyek alkalmazása és végrehajtása már eddig is mid jobban ránehezedett a hatóságokra és közegeikre. Túlterhelés következett be, ami szükségkép azzal az eredménnyel járt, hogy az ijesztő mérvben felszaporodott teendők elvégzése mennyiségileg sem mindig sikerült késedelmek nélkül, a minőség pedig gyengült. Annak megállapítása céljából, hogy a panaszokat mennyiben lehet alaposnak tekinteni s a helyzet javítása és orvoslása céljából mily intézkedésekre lenne szükség, elsősorban azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy a felelősség 1. egyfelől mily mérvben hárul a közönségre, másfelől mikép oszlik meg 2. a szabályok alkotói és 3. a hatóságok és közegeik között? 1. A közönség felelőssége csak annak a megállapítása szempontjából jöhet figyelembe, hogy közönségünk nem eléggé fegyelmezett, nem eléggé igazságos és méltányos a hatóságok odaadó