Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 3. szám - Az előkészületi cselekmény és a szövetség büntethetősége

57 vetkezett. Egy személy előkészületi cselekménye, — irányuljon az, bár a legsúlyosabb bűntett elkövetésére is, így mindenképen büntetlen marad. A kérdés tehát felmerül, miért ez a mentesség, miért ez a kímélet s mivel indokolható az akkor, amikor az előkészület már megtörtént s a tett elkövetésére készülő, akaratán és szándékán kívül álló okok miatt nem jöhetett létre a bűncselekmény elkövetése. A vádemelésben, a vádhatóság részéről történtek már próbálkozások, hogy az ilyen, egyes személyek által eszközölt előkészületi cselekmények kísérletté minősítessenek, de eredménytelenül, mert az ítélkezési gyakorlat nem tette magáévá ezt a felfogást bizonyára azért, mert az előkészületi cselekmény nem éri el a kísérlet határát. Az előkészület kétségkívül enyhébb cselekmény, mint a kísérlet s inkább csak a bűncselekményt, vagy annak kísérletét megelőző cselekedet. Kétségtelen azonban az is, hogy az előkészület valamely bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékból indul ki s ezért, a főbenjáró bűncselekményeknél büntetlen nem maradhat. Büntetőtörvénykönyvünk az önálló előkészületi cselekményt áltálában nem bünteti, de elvi alapnak ez a negatívum nem tekinthető, mert az egyes személynek a felségsértésre irányuló előkészületi cselekményét önállóan is bünteti és öt évig terjedhető fegyházzal sújtja. Elvileg tehát semmiképen sincsen kizárva, — de nem is lehet, — hogy a közbiztonságot, súlyosan veszélyeztető főbenjáró, valamint az aljasnak nevezett bűncselekményekre irányuló előkészületi cselekmény önállóan büntethető ne legyen. A szövetséggel való össszefűzést, mint büntethetőségi feltételt mellőzni kell. A naponként többször is előforduló és mindenkire nézve veszélyt jelentő bűncselekményekkel szemben természetes is ez a kívánalom. Ilyenek a rablás, zsarolás, szándékos testi sértés, okirathamisítás, betöréses lopás. E bűncselekményeknél többékevésbbé gyakran találunk szövetségre, előkészületi cselekményre vagy mindkettőre. Ide kell számítanom természetesen a gyilkosságot is. Az előbb említett bűncselekmények közül a büntetőtörvénykönyvben, — a lopás minősített eseteinek felsorolásánál találunk ugyan erre mutató halvány kísérletet, éspedig a 336. §. hatodik pontjában, amely szerint tekintet nélkül a lopott dolog értékére bűntettet képez a lopás, ha annak elkövetésénél rabló- vagy tolvajszövetségnek két vagy több tagja működött közre. Nem maradhat büntetlen, sem a különálló szövetség, sem az előkészületi cselekmény a gyujtogatásnál, a közveszélyű rongálásnál s a vízáradás okozásánál sem, ha súlyos testi sértés következett be s egy vagy több ember életét vesztette. Természetes követelmények ezek az aljas, súlyosan jogsértő vagy sokak éle-