Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A sajtóhelyreigazítási jogról

I' 36 A zsidók külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jelenlegi szabályok fejezetében közlik szerzők a két numerus clausus törvényt (1920:XXV. t.-c. és 1928:XIV. t.-c.), majd az első és második zsidótörvényt (1938:XV. t. c. és 1939:IV. t. c), úgyszintén az összes végrehajtási rendeleteket. A törvények és rendeletek szövegét bőséges és a közismerten nehéz matériát világossá tevő magyarázó jegyzetek kísérik. Szerzők azonban még ezzel stm elégedtek meg. A törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a zsidónak, illetve nem zsidónak tekintendő személyeket határozzák meg, az említett jegyzeteken kívül még 13 ábrával teszik egyszerűvé és világossá, az értelmiségi munkakörben alkalmazható személyekre vonatkozó törvényes jogszabályok gyakorlati kersztülvitelét pedig 17 rendkívül áttekinthető táblázattal könnyítik meg. Végül megtaláljuk a különböző bejelentőlapok mintáit is. Ez a nagy gonddal összeállított munka, mely 576 oldalra terjed, a közönség legszélesebb rétegeinek rendkívül hasznos szolgálatokat fog tenni. A Hungária könyvkiadó kiadása, ára 8 pengő. ndb. ELŐADÁSOK. A Magyar Jogászegylet közgyűlése. Ttíry Sándor Kornél előadása. A Magyar Jogász-Egylet december hó 16Tán tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen az egyesület nemrégiben megválasztott új elnökének, dr. Angyal Pál egyetemi professzornak megnyitó szavai után dr. Túry Sándor Kornél szegedi egyetemi professzor tartott előadást „A veszély és a felelősség viszonya Grosschmid tanításában" címen. Előadó bemutatta a veszélynek és a felelősségnek, mint a leggyakrabban előforduló, de egyben legtöbb félreértésre is alapot adó két jogi alapfogalomnak a viszonyát egymáshoz. Kiemelte, hogy Grosschmidnak a veszély és felelősség egymáshoz való viszonyáról szóló tanítása látszólag csupán egy részletkérdéssel, nevezetesen a vételnek, elsősorban a kereskedelmi vételnek egy sokszor félreértett problémájával foglalkozik ugyan, ámde az idevonatkozó fejtegetések egyrészt a bennük foglalt gondolatok gazdagsága szempontjából szinte párját ritkítják az irodalomban, másrészt mind a tartalom, mind a ..Fejezetek"-ben elfoglalt pozíciójuk szempontjából jelentőségük sokkal nagyobb annál, amire a cím után következtetni lehetne. Tartalmi szempontból annyiban, hogy alig van valami, ahonnét mélyebb bepillantást lehetne nyerni a kötelem jogi alkatába, mint éppen a veszély és felelősség közötti összefüggésnek, de egyben különbségnek a megfigyeléséből. A nagy műben elfoglalt pozíció szempontjából viszont a veszélyre vonatkozó fej-