Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Tettazonosság - személyazonosság

274 E munkának megismerése érdekében áll nemcsak a nagy számú gazdaadósnak, valamint adóstársaiknak, kezeseiknek és hitelezőiknek, hanem a jog erkölcsi tartalmát kutató szociológusoknak és jogászoknak, valamint az eladósodás problémájának megoldására igyekvő politikusoknak is. A művet a TÉBE. kiadóhivatala adta ki. Ára: P 5.— A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság törvényének (1930:V. t.-c.) magyarázata. Irta dr. Lőw Tibor ny. kir. ítélőtáblai tanácselnök. Tébe Kiadóvállalata M. Sz. Budapest. 1940. Ára 6.— P. A gazdasági élet fejlődésével és átalakulásával az abban résztvevő egyének azt a jogi formát keresik vállalatukhoz, amely legjobban megfelel igényeiknek. Amely törvényhozás elmulasztja a gazdasági élettel haladva a viszonyoknak megfelelő legbiztosabb, legegyszerűbb és sokoldalú jogi forma megalkotását hátrányos helyzetet teremt. Az egyéni vállalkozás, illetve a közkereseti társaság és a részvénytársaság által nyújtott formák mellett szükség van, oly egyesülésre is, melyben meghatározott személyek köre vállal állandó érdekeltséget előre meghatározott felelősség mellett. Sok oly kisebb vállalkozás keletkezik, melyhez az egyes egyén ereje nem elégséges, de a részvénytársaság megalakulásával és fenntartásával járó költségeket nem bírja el, másrészt a korlátlan felelősségre nincs szükség. Ily gazdasági célok elérésének előmozdítására a korlátolt felelősség mellett alakult társaság hivatott. Hazánkban az ily társaság alapításának szükségességét előmozdította a felértékeléssel kapcsolatban alkotott jogszabály, mely a részvénytársasági formát a nagyobb tőkével alakuló vállalatoknak tartotta fenn. A felértékelési rendelet a kisebb alaptőkéjű részvénytársaságoknak Kft-re való átalakítását már kilátásba is helyezte. A Kft. és a csendestársaságról szóló törvény most megjelent magyarázata jelentőségének megállapításánál, . arra kell elsősorban utalnunk, hogy a korlátolt felelősségű társaságról szóló első részhez fűzött gyakorlati ismertetés azért lényeges, mert a törvény helyes bevezetésétől' függött a Kft-nak gyakorlati alkalmazhatósága, ezenfelül a cégügyekben követendő perenkívüli eljárás szabályai értelmében a felmerült kérdések elbírálása a másodfokon nagyrészt befejezést nyer, amíg tehát a gyakorlat ismeretének nagy fontossága van, a gyakorlat — miután a kir. ítélőtáblák határozatait a jogi folyóiratok csak elvétve közlik — jórészt ismeretlen marad. E hiányt pótolja az előttünk fekvő könyv, mely a bíróságoknak a korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatban keletkezett közel kilencéves gyakorlatát kimerítően — a szerző által betöltött állásánál fogva is leghivatottabban — ismerteti. Dr. Lőw