Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Tettazonosság - személyazonosság

271 Megtörténhet u. i., hogy a vádhatóság a vádindítványában helyesen adja elő a történések és létezések világából az általa kiragadott események sorozatát, az elkövetési cselekményt, de figyelmen kívül hagyja azt, hogy ez a cselekmény nemcsak egy bűncselekményi tényálladékba fér bele, hanem egv másikba is, mert a több tényelemből összeállított esemény-sorozat két eredményt is létrehozott s ezáltal az a büntetőtörvénykönyvnek egy másik rendeletét is sérti. Ennek ellenére a cselekményt csak az egyik bűncselekményi tényálladékra vonatkozó rendelkezések szerint minősíti. Állásfoglalásunk következéseképen szerintünk ilyenkor a bíróságnak nemcsak jogában áll, de kötelessége is a tettazonosság keretén belül az egész esemény-sorozatot nemcsak a vádbeli minősítésnek megfelelően, hanem azon túlmenően a másik bűncselekményi tényálladékba is belefoglalni és arra is kiterjedően minősíteni. Ez okból nem helyeselhetjük a kir. Kúriának az alábbi esettel kapcsolatban hozott határozatát:48 Vádlott a hivatalos működésében eljáró hatóság közegét csoportosulás esetén kívül szándékosan megszúrta. A vádhatóság e tényállásban írt cselekményt szándékos emberölés kísérletének minősítette. A kir. ítélőtábla azonban vádlottat ezzel anyagi halmazatban álló hatóság közege elleni erőszak vétségében is bűnösnek mondotta ki. A kir. Kúria úgy látja, hogy a kir. ítélőtábla a tettazonosság elvét megsértette, mert a vádhatóság minősítésében kifejezésre juttatott jogi érdektől (testiépség) különböző jogi érdeket (hatósági közeg oltalma) is ítélkezése körébe vont. Szerintünk a vádhatóság a vádbeli tényleírásban előadott ,,tettet" (helyesebben: tetteket) teljes egészében a bíróság elé vitte és ítélkezés alapjául, — ha hiányosan minősítve is — megjelölte. A kir. ítélőtábla — megfelelő perorvoslat esetén — tehát jogszabálysértés nélkül s helyesen járt el, amikor észlelve azt, hogy az eléje vitt tett az elsőbíróság által megállapított bűncselekményen kívül egy másik bűncselekményi tényálladék kereteit is kitölti, ennek következményeit levonta és a tettazonosság keretén belül maradva, a vádban megjelölt esemény-sorozatot kettéválasztotta és az így elhatárolt két önálló cselekményt és azok eredményeit külön-külön minősítette és anyagi halmazatba foglalta, (fylecsér ebben helytelenül eszmei halmazatot lát (i. m. 100. old.). Ennek az elvnek tagadása a tett szabad minősítésének korlátozását jelenti! Ugy látszik ennek az elvnek helyes felismerése vezette a kir. Kúriát annak a határozatának meghozatalánál, amelyben közokirathamisítás ; mellett csalást is megállapított (J. n:Afjbl':> SÍI ,I3X .T .!» .0" iffl. v .l'i^ ti^iu^^pti^ diící?0íjí;írM3^. akw ^-d&tüxxj jmi .Hív TM ti: . < i vr v sw \\ M I •'•