Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Tettazonosság - személyazonosság

270 azonosság elvének sérelme nélkül nem állapíthatja meg a vádlott bűnösségét a nyomtatványnak vád tárgyává nem tett részei miatt is. Természetesen ez az álláspont nem akadálya annak, hogy a valóság bizonyításának elrendelésénél, valamint az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésénél a sajtóközlemény egész tartalma figyelembe vétessék.46 A bíróság ítélkezési funkciójának logikai folyamatában — ha a tényállásnak megállapítása és az egyes tényelemeknek, mozzanatoknak és eredménynek a vádbeli tényleírás megfelelő elemeivel történt egybevetése után megállapította, hogy azok ugyanarra az elkövetési cselekményre és annak eredményére, tehát ugyanarra az eseményre és annak következményére vonatkoznak, — akkor a következő lépés annak meghatározása lesz, hogy a tényállásban foglalt elkövetési cselekmény és eredmény jogellenes-e, bünös-e és hogy tényálladékszerű-e, azaz a büntetőtörvénykönyv általános rendelkezéseivel kiegészített melyik absztrakt bűncselekményi tényálladék keretébe fér bele — vagyis következik az elkövetési cselekménynek és eredményének anyagi büntetőjogi minősítése. Ha a bíróság a megfelelő tényálladékot megtalálta, akkor a már megállapított tényállásnak mindazokat a tényéteméit és mozzanatait figyelmen kívül hagyhatja, amelyek a bűncselekményi tényálladék alá vonás szempontjából súllyal és jelentőséggel nem bírnak. Csak a minősítés során kezd értékelni a bíró és csak ekkor veszi figyelembe mindazokat a jogi, normatív ismérveket és égyéb körülményeket, amelyek az értékelés körébe vágnak, nevezetesen azt, hogy a cselekmény milyen bűncselekményi tényálladék alá szubszummálható, továbbá, hogy az minő jogi érdeket, értéket sért vagy veszélyeztet! Abban a tekintetben soha sem volt vita, hogy a bíróság a cselekményt — legalább is elsőfokon — a vádbeli minősítéstől teljesen függetlenül és szabadon minősítheti, mégis — miután a Bp. 325. §. második bekezdése a „tett" minősítéséről szól, a tett fogalomnak pedig állásfoglalásunk során már kifejtett értelmezésétől eltérő meghatározása és értelmezése folytán — találkozunk olyan felsőbb bírósági határozatokkal, amelyek még a minősítés kérdésének is téves értelmezést adnak: nem annyira a homogén természetű természetes cselekményi egységgel, mint inkább a heterogén természetű törvényes és jogi egységgel (alternatív bűncselekmény, összbűncselekmény, folytatólagos és üzletszerű bűncselekmény), de főként az alaki és anyagi halmazattal kapcsolatban.47 46 J. H. II. 1570. jogeset. — 1. Szolnok Jenő: B. J. T. LXXXVIII. 115. 1. jogesetmegbeszélése. 47 A tettazonosság kérdéséneit ezekkel a bűncselekményekkel kapcsolatban való kifejtése egy külön tanulmányunk tárgyát fogja Képezni.