Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Testvértartási kötelesség, mint kötelezettség

250 A vérség joga érvényesülésének további fejlődését jelenti az az állandó bírói gyakorlat, amely megállapította még a nőtartáson felül megfelelő különleges szűkebb körű keretekben „illő", vagy szűkös pénzbeli, esetleges természetben való tartást a házasságon kívül született gyermek, a mostohagyermek, az öröbefogadott gyermek és a meny tartási kötelezettséget. Kiterjesztette a tartáskötelezettséget vérségi, illetve vérszövetségi alapon az állami alkalmazottak özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912 :LXV. t.-c. 56. §-a is, amely szerint az özvegy az özvegyi nyugdíjából és a gyermekek részére engedélyezett nevelési járulékból nemcsak a saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles a törvényes korhatárig eltartani és neveltetni. Ebben a körben foglal helyet a Mtj. 242. §-ának rendelkezése, amely szerint a házastárs édes gyermekeként köteles eltartani az itt meghatározott előfeltételek fennforgása esetén a mostoha gyermeket, vagyis a házastársnak mástól származott gyermekét, ha ez a gyermek a házasság megkötésekor megvolt, róla a mostoha szülő is tudott és a gyermeknek nincs eltartásra köteles erre szorítható rokona. Nem terjeszti ki azonban a Mtj. legújabb szövege sem a kölcsönös eltartási kötelességet a testvérekre és a további oldalrokonokra, bár az indokolásában maga is elismeri, hogy a legrégibb magyar jog (Hk. I. Rész 55. és 57. cím) és pedig inkább az ősi öröklési renddel összefüggően ismert ily kötelezettséget. Az elv a jogrendszerünkben mégis lappang, és azt, mint a többi, a magyar jog mélyéből már kiaknázott jogeszmét, a magyar jog évezrede ismerte és ismeri, habár a mai állandó bírói gyakorlat felszínre még nem vetette. Az idevonatkozó anyagi jogszabályok alapulvételével azonban kell, hogy mihamarabb bírói határozattal döntessék el az a probléma, hogy a testvértartási kötelesség, kötelezettség, és ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatok létrejötte esetén a m. kir. Kúria erre a célra alakított jogegységi tanácsa részéről döntvényhozatal tárgyává tétessék ennek a testvértartási kötelezettségnek elvi kérdése. E jogtétel megállapításának jogosultságát juttatja kifejezésre az a szempont is, hogy azok között, akik véregység, illetve vérszövetség, házasság révén egymáshoz közelállanak, az igazságot szolgáló, erkölcsi szabály szerint egymással nemcsak fokozott mértékben való rokonszenv fejlődik ki, de ez irányban cselekedetekben megnyilvánuló erkölcsi kötelesség is áll elő,, mert öröklési rend szabálya ervenyesni, mint jog, nemcsak az i\ adé^'.fi^™^^^! Jo pM#°Pok Wnváfen /.ís,a, köte-